A fáraók átka

Hogyan halt meg Tutanhamon?

Tutanhamon fejsérülésének rejtélye csak több, mint negyven évvel később tisztázódott, amikor Dr. Ronald Harrison, liverpooli anatómus professzor a Királyok Völgyében megvizsgálta a múmiát egy hordozható röntgenkészülékkel. Nem ez volt ugyan a fáraó első röntgenvizsgálata, de minden bizonnyal a legalaposabb.Az ötven elkészült röntgenkép a következő megállapításra vezetett.Tutanhamon erőszakos halált halt. A koponya bal oldalán tátongó sérülés vagy fegyvertől származott, vagy egy esésé következménye lehetett. A halált közvetlenül egy vérrög okozta az agyhártya alatt. Ezzel végre megszűnt minden találgatás a fáraókorai halálával kapcsolatban. Korábban ugyanis daganatokra, agytumorra és tuberkulózisra gyanakodtak.Harrison professzor munkatársa, Dr. R. C. Conolly szerológus ugyanakkor egy gombostűfej nagyságú szövetminta alapján megállapította Tutanhamon vércsoportját: A2, MN alcsoport.Tutanhamon vércsoportja tehát kimondottan ritka volt, ezért valószínűleg régi és "tiszta" nemesi ősöktől származott. A ritka A2 vércsoport még valami másról is árulkodik. Harrison és Conolly 1959-ben bebizonyították, amit mások már 1925-ben a boncoláskor gyanítottak.Howard Carter írja: "Tutanhamon arcán feltűnő volt a rendkívüli hasonlatosság apósához, Ehnatonhoz. Ezt már a szobrok alapján is megállapítottam."Carter, aki még nem tudta, hogy Tutanhamon és Ehnaton ugyanabban a vércsoportba tartoztak, helyesen feltételezte, hogy az ismeretlen származású Tutanhamon Ehnaton törvénytelen fia volt. Mivel annak felesége, Nofertiti csakleány gyermekeket szült, akik közül Tutanhamon Anheszenamont vette nőül, az ifjúfáraónak (ekkor tizenkét éves lehetett) így a saját nővére lett a felesége, az apósa pedig az apja is volt egyben.Dr. Derry már anatómiai vizsgálódásai alapján gyanította ezt a rokoni viszonyt, amelyet csak a modern tudomány igazolt. Dr. Derry az alábbi összehasonlító táblázatot állította fel Ehnaton és Tutanhamon fejméreteiről, és meglepő hasonlóságot állapított meg.Alfred lucasszal, a kairói Állami Múzeum vegyészével együtt vizsgálatokat kezdett Tutanhamon múmiáján. Lucas eredményei azonban olyannyira kétségesek,hogy a fáraók átkához szolgáló bizonyítékok és magyarázatok keresésében aligha támaszkodhatunk ezekre. Tutanhamon sírjáról szóló jelentésben Lucas említést tesz pl. bizonyos csontjainak és szöveteinek szerves alkotórészeire, másutt viszont teljesen csíramentesnek mondja a sírt.A később megtárgyalandó méreg-elmélet szempontjából számomra figyelemreméltónak tűnik még a sírkamrában talált sok-sok döglött bogár és a falakatborító vastag gombatelep. A kairói Királyi Mezőgazdasági Társaság entomológusa,A. Alfieri ezek közül néhányat úgy írt le, mint "apró bogarak, amelyek elhalt szerves anyagokat bontanak le és ezzel táplálkoznak". Ez a bogárfaj tehát már háromezer éve létezik Egyiptomban. A sírokba temetett fatárgyakban ezen kívül hasonló lyukakat is felfedeztek, mint amilyeneket a nálunk ismert szúk rágnak. Végezetül pedig óriási hálókat szövő pókokra is bukkantak.A többi fáraóhoz hasonlóan Tutanhamonnak is vittek a sírjába virágokat. Igaz,ezek a csokrok eléggé különös növényekből álltak. Több helyütt találtak pl. vad zeller(Apium graveolens) leveleiből font koszorút: III. Amenhotep építészének, Kának a sírjában, valamint egy XXII. dinasztia-kori (i. e. 950.) névtelen thébai sírban.A világtörténelem talán legmeghatóbb virágcsokra Tutanhamon sírkamrája előtt hevert. Vélhetően Anheszenamon, a fáraó tizenöt esztendős özvegye szedte a Nílus partján és utolsó üdvözletének szánta.Magát a tetemet is különféle növények díszítették. A második koporsón egy virágokból és olívalevelekből font koszorú feküdt. P. E. Newberry professzor ezt a Halottak Könyvének egyik fejezetében leírt koszorúként azonosította, amelyet az Újbirodalom kezdete óta mindig a koporsóra helyeztek, miközben a papok varázsigéket mormoltak.A második koporsón egy girlandot, a harmadikon egy virágokból készített gallért találtak. A növények eltérő mértékben változtak meg az idők folyamán.Egyik-másik darab az első érintésre szétporladt, némelyikük viszont még a színét is megőrizte és nehézség nélkül lehetett azonosítani.Az egyiptomi királysírokban leggyakrabban megtalált növény a búzavirág.Nem is csoda, mert ez bőségesen termett a Nílus és a sivatag közti keskeny,termékeny földsávon. Azt talán említeni is felesleges, hogy a két birodalmi jelképet, a lótuszvirágot és a papiruszcserjét is felhasználták a sírok díszítéséhez.