Nos, asszem utánaolvastam.

 

A Fehér  Besztercei alany Magyar Kajszi nemes korona rész esetén mérsékelheti a gutaütés esélyét.

Viszont a Ceglédi Óriás, és a belőle származtatott, új nemes részekkel nem túl jól fér össze.

 

 

 

Akit érdekel esetleg amiből ezeket kiszemezgettem:

 

Érdekesek lehetnek a szilva és szilva-mira bo lán hibrid alanyfajták is, mint a Wan genheim szilva és az abból szelektált Wavit. A szilva alanyok összeférhetőségéről azért több ismeretre lenne szükség. Még a Fehér beszterceiről sem tudjuk, hogy a Ceglédi arany vagy a Ceglédi óriás hogyan viselkedik rajta. A Harcot például a negyedik-ötödik évben pusztult el szilva alanyon, a Veecot a mira bolánnal nem fért össze az egyetem soroksári kísérleti ültetvényében. A tanszék gyűjteményében 55 fajtát vizsgálnak. Náluk például a Romániában legjobbnak tartott, késői érésű Mamaia kajszi három év alatt kipusztult. Kajsziban a fagytűrő képesség az egyik legfontosabb szempont a hazai termesztésre való alkalmasság megítélésekor.
Szentpéteri Tamás szaktanácsadó az olasz kajsziter mesztésről elmondta: közbeoltással is nevelnek fákat mirabolán vagy GF 677 őszibarack alanyon, mert korán termőre forduló és bőtermő ültetvényeket akarnak művelni. Azt azonban tudnunk kell, hogy az őszibarack nem viseli el a vízzel telített talajt, hamar kipusztul. Hatalmas a különbség egy mikroszaporított és egy kommersz alany között.

 

http://magyarmezogazdasag.hu/2012/07/04/alanyhasznalat-es-tudatossag

Nem mindegy, hogy a fajtákat milyenalanyon szaporítjuk. A legjobb a vadkajszi alany, ezen élnek legjobban a fajták, hiszen a fa mindkét komponense azonos fajhoz tartozik.

Ez viszont csak laza talajra jó, mert nagyon levegőigényes. Kötöttebb talajokon mirobalán vagy szilva

alanyokat használunk, ezekkel viszont nem minden fajta kompatibilis.

A fajták és alanyok együttélését sajnos nem vizsgálják eléggé körültekintően.

Régebben is adódtak ebből problémák. A ’Ceglédi óriás’ fajta és az új magyar fajták közül azok,

amelyeknél ezt felhasználták a nemesítésben, nem kompatibilisek a szilva alannyal és a mirobalánon is sok probléma van velük. A legújabb külföldi fajták szilva és mirobalán alanyokkal való együttélését sem vizsgálták még meg elég részletesen.

 

https://www.farmit.hu/sites/default/files/documents/agroforum/SzalayLaszlo_2012dec.pdf

 

Kajszibarack/szilva alanyai

• Mirobalán magoncalanyok: erős- igen erős növekedés, a középkötött talajok alanya (leiszapolható rész: 50-70 % között), tűri az átmeneti vízborítottságot, a vadkajszinál fagyérzékenyebb, sarjképzés jellemzi, hazai szelekció (fajták:  C. 162, C. 359, C. 679)

• Vadkajszi magoncalanyok: erős-igen erős növekedés, szárazabb körülmények közé (pangó vizet nem tűri), mésztűrő, homokos- homokos-vályog talajokra (leiszapolható rész 50% alatt), hazai szelekció (fajták: C. 1652)

• Fehérbesztercei: törpítő hatású, kötött talajokra, a ’Magyar kajszi’ esetében mérsékli a gutaütést, érzékeny a kiszáradásra, mikroszaporított, hazai szelekció

• Mirobalán 29 C: vegetatív szaporítású klónalany, egyöntetű állomány, középerős növekedés, közepes sarjképzés

http://mkszn.hu/termekek/felhasznalt-alanyok

https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_521_Gyumolcsfaiskola/ch03s07.html