Újabb tudományos bizonyítékok a finnugor nyelvrokonság tarthatatlanságára:

Már Kodály kezdeményezte a különféle népzenék számítógépes összehasonlítását, ám az akkori technika gyöngének bizonyult. Azóta javultak a gépek, és a világhálón immár hatalmas a géprekész, népzenei adattömeg:

Amerikától Kínáig, népenként több ezer dal. A 2006-os esztendő legizgalmasabb magyarságtudományi könyvét Juhász Zoltán, a Központi Fizikai Kutatóintézet tudósa, a kiváló furulyaművész írta. Címe: A zene ősnyelve. Juhász művében kizárólag matematikai és zenei szempontokat követett. Könyvében kilenc népzene egyenként ezernél, olykor kétezernél több dallamát vetette egybe: a kínait, a Volga-vidékit, a szicíliait, a szlovákot, magyart, az Appalache-it (kelta: zártan élő ír-skót bevándorlók muzsikája), a németet, a franciát, a bolgárt. A végeredmény magyar szempontból: igen szoros összefüggés az első négy között, erős az Appalache-ival, gyenge a némettel és a franciával, alig kimutatható a bolgárral. Gyakori föllépésein Juhász eljátssza az összefüggéseket, kötetben pedig tanulmányozhatják a matematikai módszereket, levezetéseket, grafikonokat és persze a kottákat. Az adatokból kiderül, hogy a vizsgált népzenék a magyaron keresztül érintkeznek egymással.

..

Juhász következtetései:

1. a kínai-volgai-szicíliai-magyar („keleti”) csoport és a kelta (ír-skót)-német francia-szlovák („nyugati”) csoport zenéje közti kapocs a magyar és a szlovák népzene;

2. ha létezett „nyugati-” illetve „keleti zenei ősnyelv”, akkor a Kárpát medence népzenéje mindegyikből (!) kihagyhatatlan;

3. a magyar egyszerre a leghívebb őrzője a „keleti” és „nyugati”zenei ősnyelv elemeinek – a szlovák a magyaron keresztül kapcsolódik hozzájuk;

4. ez csak közvetlen érintkezés eredménye lehet;

5. a magyar népzene azokban a távoli évezredekben gyökerezik, amelyekben a zenei ősnyelv(ek) alapelemei kialakultak…” Hogy mikor, hol és miként került ilyen mély kapcsolatba a magyar népzene a „keletiekkel” és a „nyugatiakkal”, egyelőre nem tudjuk.

 

 

Juhász Zoltán időközben folytatta kutatásait. „A magyar népzene eurázsiai kapcsolatainak vizsgálata mesterséges intelligenciák segítségével” c. könyve megjelenése óta újabb hét népzenét vizsgált meg, a finnt, a lengyelt, a Bartók által is kutatott anatóliait, a kaukázusi karacsáj-balkárt, a mongolt, a spanyolt, a luxemburgi-lotharingiait, és az Appalache-i ír-skót gyűjteményt kiegészítette az angollal. Összesen tehát tizenhatot. Kiderült, hogy a finn népzenekincs közelebb áll a magyarhoz, miként eddig a zenekutatók gondolták, de mégis inkább a „nyugatihoz” tartozik, tehát a német, francia, luxemburgi-lotharingiai, spanyol, lengyel társasághoz, melyek közül – meglepő módon a spanyol a legközelebbi rokonunk. Utána következik a finn, valamint az ír-skót-angol vegyesválogatott.

 

..

Még izgalmasabb, hogy a tömeges dallamegyezések miatt a szicíliai népzene átkerült a „keleti” csoportba, a kínai, a mongol, a karacsáj-balkár, a Volga-vidéki, az anatóliai és a magyar meg a szlovák mellé. A kutatás kiterjesztés megerősítette az eddigi eredményeket, ugyanakkor az is kiviláglott, hogy a „keletiek” közt létezik 9 olyan egymáshoz közeli dallamvonal, amely mintegy közös „ős”-nek, dallammagnak tekinthető. „Ezek bonyolult, oktáv terjedelmű, ereszkedő, bizonyos esetekben pontos kvintváltó, legtöbbször négysoros dallamok.” Sőt, azt is kirajzolta a számítógép, hogy a szűkített „keleti” csoport szicíliai, karacsáj-balkár, mongol és magyar négyesének vizsgált zenekincsében 49 közös dallamcsoport található! Ezzel szemben a „nyugati” népzene nem szerveződik egy, vagy több mag köré, a kevés közös elem – 9, illetve 6 – elszórtan helyezkedik el a gép által készített „ősnyelv térképen.”

Népdalaink és beszédünk első, és leglátványosabb hasonlósága a képiség. A szó elején, a gyökben kimondott kép a különféle tájszólásokban beszélgetők tudatában ugyanazt jeleníti meg, pl. tör, dúr, durva, dara, törékeny, törek, stb. Az egyszerűbb mondatot ugyanígy szerkesztjük: a mondanivalót helyezzük az élre. A magyar népdal hajszálra ilyen szerkezetű: nagy erejű láttatással indul, melyet szinte ragként illeszkedő további képek egészítenek ki: „Az hol én elmegyek,/ Még a fák es sírnak,/Gyenge ágaikról/ Levelek lehullnak.” Dalainkban a hangsúly ereszkedik a következő mondatig, azaz zenei gondolatig.

..

Nyelvünk további alapereje a szervesség. A befogadott idegen szavakat nyelvünk gyököknek tekinti, s a ragok meg egyéb toldalékok által magába szövi őket. Selmeczi György hívta föl a figyelmemet arra, hogy a zenei anyanyelvünk a gregoriánt pentatonná tette. Népzenénk is sok mindent elárul, eredetében és formájában teljesen elüt az őt körülvevő nemzetek és népcsoportok népzenéjétől.

A FINNUGOR NÉPEK LEGŐSIBB ZENÉJÉBEN NYOMA SINCS SE PENTATÓNIÁNAK, SE KVINTVÁLTÁSNAK, SE ERESZKEDŐ DALLAMOKNAK, MELYEK NÉLKÜL A MAGYAR NÉPZENE ELKÉPZELHETETLEN. A magyar népzenét a maga ötfokú hangsora és legősibb dallamszerkezete az eurázsiai pentaton típushoz csatolja, amely talán Közép-Ázsiában bomlott ki valaha, s a magyarság e révén egy ősrégi ázsiai műveltségi kapcsolat nyugati határágának tekinthető.

 

A MODERN, SZÁMÍTÓGÉPES, MATEMATIKAI ALAPOKON NYUGVÓ KUTATÁSOK EREDMÉNYEINEK FÉNYÉBEN KIJELENTHETŐ, HOGY ZENEI ROKONSÁG NÉLKÜL NYELVI ROKONSÁG NEM KÉPZELHETŐ EL. A LEGTÖBB NÉPI HANGSZERÜNKNEK NYOMA SINCS A FINNUGOR NÉPEK KÖRÉBEN.

A magyar népi hangszerek rokonai viszont fellelhetők a türk és az iráni népeknél. Nem átvétel, ezer éveken át nyomon tudjuk követni. Néptáncunkkal is büszkélkedhetünk, a magyar tánc tartásával, formájával, különös lelkületével messze kimagaslik más nemzetek táncai közül. Hihetetlen gazdagságú, feltűnő más népekéhez képest. Néphagyományunk tehát történetünket az aranykorig vezeti vissza.

 

 

Ezek a tudományosan is elismert eredmények már 2006 óta rendelkezésre állnak, ahogy a genetikai kutatások is már folyamatosan cáfoltak minden finnugor rokonságot illetve mongol genetikai származást.

 

Ehhez képest az iskolai történelem és magyar nyelvtan könyvek még mindig tele vannak hamisításokkal, mongolként ábrázolt ősmagyarokkal, sokszorosan cáfolt, kitalált történetekkel és azokkal a szórványos és ritka szövegekkel, amelyek negatív fényben tüntetik fel a "honfoglaló" magyarságot.

 

Alternatív történelemkönyveket zúznak be, a történelem tanároknak tilos a diákok felé közvetíteni a legújabb genetikai eredményeket, vagy akár Juhász Zoltán eredményeit. Tiltott listára került a csodaszarvas legendája például. Minden kiegészítő tananyag, ami említi Hunort és Magort. Totális hamisítás zajlik, ifjúságunk lelkének megtörése, magyar identitásának szétrombolása. Vajon mennyiben függ ez össze azzal, hogy 2017-ben már másodikak vagyunk Dél-Korea mögött a kiskorúak öngyilkossági rátájában?