A Fáraó átka:
Véráldozatok a tudományért1971 március 10., szerda.
Kairótól alig harminc kilométerre délre, a szakkaraiásatáson lassan lejár a munkaidő. Még csak 14 óra van, de a portól szürke munkásokjókedvűen lármázva dobálják a homokba félbevágott teherautó-gumiból készülttörmelékhordó kosaraikat. Reggel hét óra óta hordják a felszínre a homokot, a port, aköveket tíz méteres mélységből. Nem könnyű munka, de jól fizet. És ugyan mimásból lehetne megélni itt, a Líbiai-sivatag szélén?Amióta ezek a bolond régészek 1935-ben ellepték a vidéket, a falu, Szakkaraismét vonzó lett. Hét kilométer hosszan és 500-1500 méter szélesen terül el Szakkarahatalmas temetője, az egykori Memphiszhez tartozó Holtak Városa. És mindenek fölémagasodik Dzsószer fáraó csaknem ötezer éves lépcsős piramisa, az emberiséglegrégebbi építménye.Az akna szélén áll az angol Walter Bryan Emery egyiptológus professzor, aki1935 óta a szakkarai ásatások vezetője.Bryan - ahogyan barátai és munkatársai hívják - egy kisebb, kb. húszcentiméter magas szobrocskát tart a kezében, amely Oziriszt, a holtak istenétábrázolja. Újra és újra figyelmesen szemügyre veszi minden oldaláról, majdegyiptomi asszisztensével együtt elindulnak a falu irányába.Az ásatást végzőknek van egy kis, irodával és fürdőszobával felszereltházikójuk Szakkarában, de a régészek egyike sem lakik itt, a sivatagi faluban. MiutánEmery és az asszisztense, Ali el Khouli megérkeznek az irodába, Ali a hőségtőlkimerülten egy heverőre zuhan. Emery a fürdőbe megy. Az ezután történtekről azasszisztense nem sokkal később így számolt be nekem az eset helyszínén:-Itt ülök a heverőn, egyszerre nyögést hallok a fürdőből. Benézek a félig nyitott ajtónés látom, hogy Emery a mosdóba kapaszkodik. Rosszul érzi magát? - kérdezem, de aprofesszor nem válaszol. Csak bénultan áll ott tovább. Megragadtam a vállánál és azágyhoz vonszoltam. Azután rögtön telefonáltam...Walter B. Emeryt egy mentőautó Kairóba szállítja az angol kórházba, ahol azorvosok megállapítják: a professzor jobb oldala megbénult, beszélni sem tud.17Philipp VandenbertFelesége, Mary, aki szinte minden útjára elkísérte őt, egész éjszaka nem mozdul férjebetegágyától. Másnap - 1971. Március 11-én, csütörtökön - Walter B. Emery meghal.A kairói Al Ahram egy nappal később így ír: „E különös eset kapcsán azt kellhinnünk, hogy a fáraók legendás átka ismét lesújtott.”Emery, akiről a helyi munkások azt mondják, „nem is angol volt, hanem máregyiptomi”, ügyet sem vetettek a fáraók átkára. Ismerte jól, de ha újságírókkérdezték, sohasem foglalt állást. Ali el Khouli szerint „tulajdonképpen mindenrőlbeszélt, csak erről nem.”Emery kerülő úton jutott el a régészethez. Számára az egyiptológia előszörnem volt más, mint lélegzetelállító tudományos kaland, ugyanis ő eredetileg gépészvolt. Liverpoolban hajómérnöki tanulmányokat folytatott és részt vett két brithadihajó tervezésében is. De valahogy máshogyan képzelte el az életét.Ezért ment vissza az egyetemre 1921-ben. T. E. Peet professzornálegyiptológiát tanult, mert ez már kisiskolás kora óta érdekelte. De őt az ókoriszövegek elmélyült tanulmányozása sem elégítette ki; ezért két év után otthagyta azegyetemet és felfedezőútra indult Luxorba. 1926-ban már tucatnál is több ókori sírttárt fel, közöttük a XVIII. Dinasztia egyik legértékesebbjét, Ramosze vezírét. Végül akutatásait 1929-től Núbiában folytatta, ahol az asszuáni gát tervezett felépítése miattszámtalan műemléket kellett megmenteni a víztől.1935-ben Emery lett a Szakkarai ásatások irányítója. Első feladata volt az I.Dinasztia óriási temetőjét feltárni. Ennek a munkának szentelte élete következő húszesztendejét, igaz kisebb-nagyobb megszakításokkal: a második világháborúbanEmery alezredes lett a brit hírszolgálat feje.A háború után eleinte nem jutott pénz a munkálatokra, aztán következett aszuezi válság. De mivel Walter B. Emery annyira hozzászokott Egyiptomhoz,elvállalt egy diplomáciai hivatalt Kairóban. A londoni egyetem végül rendes tanáráváfogadta, s amikor Szakkarában folytatódtak az ásatások, Emery London és Egyiptomközött ingázott. Csak egy évvel a halála előtt hagyta abba a tanítást.Iéráldozatok a tudományért1971 március 10., szerda. Kairótól alig harminc kilométerre délre, a szakkaraiásatáson lassan lejár a munkaidő. Még csak 14 óra van, de a portól szürke munkásokjókedvűen lármázva dobálják a homokba félbevágott teherautó-gumiból készülttörmelékhordó kosaraikat. Reggel hét óra óta hordják a felszínre a homokot, a port, aköveket tíz méteres mélységből. Nem könnyű munka, de jól fizet. És ugyan mimásból lehetne megélni itt, a Líbiai-sivatag szélén?Amióta ezek a bolond régészek 1935-ben ellepték a vidéket, a falu, Szakkaraismét vonzó lett. Hét kilométer hosszan és 500-1500 méter szélesen terül el Szakkarahatalmas temetője, az egykori Memphiszhez tartozó Holtak Városa. És mindenek fölémagasodik Dzsószer fáraó csaknem ötezer éves lépcsős piramisa, az emberiséglegrégebbi építménye.Az akna szélén áll az angol Walter Bryan Emery egyiptológus professzor, aki1935 óta a szakkarai ásatások vezetője.Bryan - ahogyan barátai és munkatársai hívják - egy kisebb, kb. húszcentiméter magas szobrocskát tart a kezében, amely Oziriszt, a holtak istenétábrázolja. Újra és újra figyelmesen szemügyre veszi minden oldaláról, majdegyiptomi asszisztensével együtt elindulnak a falu irányába.Az ásatást végzőknek van egy kis, irodával és fürdőszobával felszereltházikójuk Szakkarában, de a régészek egyike sem lakik itt, a sivatagi faluban. MiutánEmery és az asszisztense, Ali el Khouli megérkeznek az irodába, Ali a hőségtőlkimerülten egy heverőre zuhan. Emery a fürdőbe megy. Az ezután történtekről azasszisztense nem sokkal később így számolt be nekem az eset helyszínén:-Itt ülök a heverőn, egyszerre nyögést hallok a fürdőből. Benézek a félig nyitott ajtónés látom, hogy Emery a mosdóba kapaszkodik. Rosszul érzi magát? - kérdezem, de aprofesszor nem válaszol. Csak bénultan áll ott tovább. Megragadtam a vállánál és azágyhoz vonszoltam. Azután rögtön telefonáltam...Walter B. Emeryt egy mentőautó Kairóba szállítja az angol kórházba, ahol azorvosok megállapítják: a professzor jobb oldala megbénult, beszélni sem tud.17Philipp VandenbertFelesége, Mary, aki szinte minden útjára elkísérte őt, egész éjszaka nem mozdul férjebetegágyától. Másnap - 1971. Március 11-én, csütörtökön - Walter B. Emery meghal.A kairói Al Ahram egy nappal később így ír: „E különös eset kapcsán azt kellhinnünk, hogy a fáraók legendás átka ismét lesújtott.”Emery, akiről a helyi munkások azt mondják, „nem is angol volt, hanem máregyiptomi”, ügyet sem vetettek a fáraók átkára. Ismerte jól, de ha újságírókkérdezték, sohasem foglalt állást. Ali el Khouli szerint „tulajdonképpen mindenrőlbeszélt, csak erről nem.”Emery kerülő úton jutott el a régészethez. Számára az egyiptológia előszörnem volt más, mint lélegzetelállító tudományos kaland, ugyanis ő eredetileg gépészvolt. Liverpoolban hajómérnöki tanulmányokat folytatott és részt vett két brithadihajó tervezésében is. De valahogy máshogyan képzelte el az életét.Ezért ment vissza az egyetemre 1921-ben. T. E. Peet professzornálegyiptológiát tanult, mert ez már kisiskolás kora óta érdekelte. De őt az ókoriszövegek elmélyült tanulmányozása sem elégítette ki; ezért két év után otthagyta azegyetemet és felfedezőútra indult Luxorba. 1926-ban már tucatnál is több ókori sírttárt fel, közöttük a XVIII. Dinasztia egyik legértékesebbjét, Ramosze vezírét. Végül akutatásait 1929-től Núbiában folytatta, ahol az asszuáni gát tervezett felépítése miattszámtalan műemléket kellett megmenteni a víztől.1935-ben Emery lett a Szakkarai ásatások irányítója. Első feladata volt az I.Dinasztia óriási temetőjét feltárni. Ennek a munkának szentelte élete következő húszesztendejét, igaz kisebb-nagyobb megszakításokkal: a második világháborúbanEmery alezredes lett a brit hírszolgálat feje.A háború után eleinte nem jutott pénz a munkálatokra, aztán következett aszuezi válság. De mivel Walter B. Emery annyira hozzászokott Egyiptomhoz,elvállalt egy diplomáciai hivatalt Kairóban. A londoni egyetem végül rendes tanáráváfogadta, s amikor Szakkarában folytatódtak az ásatások, Emery London és Egyiptomközött ingázott. Csak egy évvel a halála előtt hagyta abba a tanítást.