A Fáraók átka

A matematikai koincidencia

Ha a véletlent matematikai módszerekkel vizsgáljuk, sokat veszít a kiszámíthatatlanságából. Ha egy pénzérmét feldobunk a levegőbe, az vagy írással,vagy fejjel felfelé fog földet érni. Elméletileg fennáll az a lehetőség is, hogy az érme az élére esik. Ezt az esetet azonban most elvetjük, mert egyfelől rendkívül valószínűtlen, másfelől csak feleslegesen bonyolítaná az alábbi valószínűségszámítást. Annak az esélye, hogy az érme fejjel érkezik le, egyetlen dobás esetén 1:2.Két dobás a következő eredmények valamelyikét hozná:fej - fejfej - írásírás - fejírás - írás  Más lehetőség nincs. Ha a kísérletünket három dobásra terjesztjük ki, ezen eredmények várhatók:fej - fej - fejfej - fej - írásfej - írás - fejfej - írás - írásírás - fej - fejírás - fej - írásírás - írás - fejírás - írás - írásKarl Marbe a filozófia és a pozitív tudomány területén végzett vizsgálataiban,amelyeket Egyformaság a világban címmel jelentetett meg, a felsorolás első és utolsó elemét, vagyis a három azonos dobást „tiszta csoportnak” nevezi, a szabálytalan eredményeket pedig „normál” csoportnak. Minél inkább egyforma ugyanis az eredmény, annál közelebb áll a sorozathoz, igaz, ugyanannyival ritkább és valószínűtlenebb is.Tíz dobást elvégezve elvileg egymás után tíz fejet is kaphatunk. Ha n helyére a lehetséges esetek számát írjuk, akkor azok bekövetkezésének valószínűsége 1:n.Egy (két oldalú) érme egyszeri feldobásakor tehát 1:2. Több dobás esetén a lehetőségek számát ez a képlet adja meg: 2n.Amit az előbb felsoroltunk, ez három dobásnál 23, azaz nyolc különbözőlehetőség. Annak az esélye, hogy 28 dobásból mind a 28.szor fejet kapjunk,1:228=1:268 435 456. Jóval bonyolultabbá válik a módszer, ha egy esemény kimenetelét kettőnél több lehetőség határozza meg. Warren Weaver beszámol egy esetről, amely 1950.március 1-én történt Beatrice-ben, Nebraska államban.Ezen az estén a helység kis templomában énekkari próba volt. A kezdete 19óra 20 percre volt kitűzve. A véletlen azonban úgy hozta, hogy 19 óra 25-kor a tizenöt kórustagból még senki nem érkezett meg. A karvezető pap azért nem, mert a feleségére várt, akinek még ki kellett vasalnia a nagyobbik lánya ruháját, aki szintén a kórusban énekelt. Két nőnek - egymástól függetlenül - úton a templomba elromlott az autója, egy iskolás lány pedig nem készült el időben a házi feladatával. Két másik fiatal lányt annyira lekötött egy hangjáték a rádióban, hogy megfeledkeztek a próbáról.Egy anya és a lánya kicsit lepihentek és elaludtak. Egészen egyszerű, mindennapos okok, amelyek oda vezettek, hogy 19 óra 25 perckor senki nem volt a templomban. Ezeknek a mindennapos okoknak azonban egyszerre megváltozik a jelentőségük: 19 óra 25-kor, tehát az énekkari próba tervezett kezdete után öt perccel ugyanis egy óriási gázrobbanás földig rombolta a beatrice-i templomot. A tizenöt ember késése talán a sors akarata? Sejthettek valamit? Vagy tényleg példa nélküli véletlen, hogy mindannyian életben maradtak?A véletlent kutató Weaver az eset kapcsán erre a következtetésre jut: 1:1000000 az esélye, hogy a késéseknek mind a tíz oka egyszerre lép fel. Empírikusan jár el és azt mondja: a kórustagok átlagosan minden negyedik próbáról késtek el. De mivel ezúttal minden énekes ugyanazon a napon késett, ennek a valószínűsége(1:4)10.A sorsszerű jellemvonások egyezésének okait sok tudós a csillagokban látja.Ez kétségtelenül a legegyszerűbb és a legelterjedtebb teória. Jóllehet eddig már tizenkét ember járt a holdon, annak a földi tevékenységekre és periódusokra gyakorolt hatásai még szinte teljességgel ismeretlenek. Vitathatatlan a hold és a tengerek vízszintjének ingadozása közti kapcsolat, de fogalmunk sincs arról, hogy befolyásolja a hold az emberek életét. Intenzíven kutatják a napfolttevékenység és az éghajlat összefüggéseit is, de a napfolttevékenység hatását a nagy járványok kitörésére vagy nemzetközi konfliktusok kialakulására eddig csak orosz kozmobiológusok igazolták.Lunacsarszkij és Szemasko hét, tizenegy, harmincöt és nyolcvan éves napciklusokat figyelt meg. Ezen periódusok idején mágneses viharok tönkretehetik az elektromos hálózatokat; a statisztikai vizsgálatok szerint ilyenkor nő a pszichózisok, a közlekedési balesetek, az öngyilkosságok és a „természetes” halálok száma.