A Fáraók átka
Lord Carnarvon halála
Április elején Carter arról értesült Luxorban, hogy Lord Carnarvon megbetegedett. Ő azonban nem fordított a hírre a kelleténél nagyobb figyelmet. Csak miután újabb táviratot kapott („Lord Carnarvon súlyos beteg. Magas láza van!”) , akkor utazott Kairóba.A további eseményekről Lord Carnarvon fia tudósít, aki ma is a családszékhelyén, Highclere-ben lakik. A termetes, széles vállú, öntudatos férfiú, aki Carnarvon earljei sorában a hatodik, így nyilatkozik: - Yes, it’s quite a story. -Valóban, szörnyűséges történet.Mialatt az apja Tutanhamon sírját tárta fel, az ifjú lord az indiai alkirályságban volt éppen úton. Apja megbetegedéséről értesülve az első hajóval Egyiptomba utazott. A betegség különös módon kezdődött. - Rémesen érzem magam - állapította meg az ötvenhét esztendős lord egy reggeli közben. Ekkor már negyven fokos láz kínozta. Ezt később erős hidegrázás követte. Másnap már jobban volt. Aztán visszatért a magas láz. És ez így ment tizenkét napon át. Az orvosok észrevették,hogy Lord Carnarvon borotválkozás közben megsértette magát. A pengével megvágott egy szúnyogcsípést. Ez azonban, vélték az orvosok, aligha okozhatja a hosszan tartó lázat.Az ifjú Lord Carnarvon így emlékszik vissza: - Kairóban megérkezve azonnal a Hotel Continentalba mentem. Apám eszméletlenül feküdt. Howard Carter is ott volt. És Lady Almina, az anyám. Éjszaka, tíz perccel két óra előtt felébresztettek. A nővér jött be és közölte, hogy apám meghalt. Anyám mellette volt. Ő fogta le a szemét. Amikor beléptem a szobába, egyszerre minden fény kialudt. Gyertyákat gyújtottunk. Három perc múlva a fények ismét kigyúltak. Megfogtam apám kezét és imádkoztam.Carnarvon nővére, Lady Burghclere arról számol be, hogy fivére lázálmában Tutanhamonról fantáziált. Visszaemlékezéseiben ezt írja: „Utolsó szavai ezek voltak:>Hallottam a hívását és követem őt.<„Carnarvon fia így folytatja: - Az egész Kairót érintő áramszünetre nincs magyarázat. Az elektromos művek sem a hirtelen áramkimaradásra, sem a fények hirtelen visszatértére nem tudott természetes magyarázatot adni.Majd később: - Apám helyi idő szerint nem sokkal két óra előtt hunyt el.Amint később hallottam, itt Highclere-ben londoni idő szerint reggel négy óra előtt,tehát gyakorlatilag ugyanakkor valami különös történt. Foxterrier szukánk, apám kedvence, amely 1919-ben egy baleset során elvesztette bal mellső lábát, hirtelen vonyítani kezdett, hátsó lábaira ágaskodott, majd holtan esett össze.A tudósok és röviddel később az újságok is ekkor beszéltek első ízben a fáraók átkáról; a megtalált, de azután eltűnt agyagtábláról, amely az átkot tartalmazta.A pánik azonban akkor tört ki, amikor a Tutanhamon-sír feltárásával kapcsolatbankét másik ember is életét vesztette.Egyikőjük Arthur C. Mace, az amerikai régész, aki segített Carternek a sírmegnyitásában. Ő távolította el a sírkamra falának utolsó darabját. Carnarvon halála után Mace egyre nagyobb fáradtságról panaszkodott; végül mély ájulatba esett, ami taz orvosok nem tudtak diagnosztizálni, majd ugyanabban a szállodában halt meg,mint Lord Carnarvon.Carnarvon halálhírére a lord egy régi barátja, George Jay-Gould, az amerikai milliárdos is Egyiptomba érkezett. Jay-Gould Kairóból Luxorba utazott, hogy ott Carter megmutassa neki a szenzációs felfedezést, a királysírt. Másnap reggel az amerikait heves láz döntötte ágynak. Este már nem élt. Az orvosok, akik eddig semmilyen diagnózist nem állítottak fel, Jay-Gould hirtelen halálának okaként - jobb ötlet híján - bubópestist állapítottak meg.A rejtélyes halálesetek sora azonban folytatódott. Miközben Carter továbbvégezte archeológiai kutatásait a sírban, egy brit gyáros, Joel Woolf Jay-Gould haláláéhoz hasonló körülmények között vesztette életét. A sír megtekintése után hajóval hazafelé tartott Angliába, amikor lázrohamok közepette meghalt.Archibald Douglas Reed röntgenológus 1924-ben hunyt el. Ő vágta szét a fáraó múmiáját borító szalagokat és világította át a tetemet elsőként. Röviddel később furcsa gyengeségi rohamok kezdték gyötörni. Angliába megérkezve hamarosan ő is meghalt.
