yvs Creative Commons License 2018.03.24 0 0 177

"kalács : kolač . kerek? minden kalács kerek?"

 

Ez egy kérdés jelen időben, a mára vonatkoztatva. Természetesen ma már nem. De amikor az első kalácsok készültek, amikor nevet adtak nekik, akkor nem rögtön a cifrázással kezdték, hogy legyen belőle rögtön kerek és hosszúkás, fonatos, formába öntött, sima, kakaós, mazsolás, gyűmölcsös, fahéjas, vaníliás, csokidarabkás és a tetején mákkal szórt, stb. változat is. Az elsők még simán kerekek voltak és erről nevezték el, lásd a lenti szócikket, amit Ketni másolt be.

 

A kör, kerek, karika magyar eredetét viszont nem kérdőjeleztem meg.

 

Garden: lat. hortus gardinus, ófr. gardin, ném. Garten, ang. garden

 

Kert: A kerül, kerít igék ker- tövének származéka deverbális -t főnévképzővel vagy a -t képzős befejezett melléknévi igenév főnevesülésével, tehát tkp. ‘bekerített dolog’. Lásd még keret, kertel. Az alap tehát az ige.

 

Felmerül a kérdés, hogy a vándorló hunok, magyarok mobil jurtái körül hol lehettek elkerített fix kertek, ill. a letelepedett rómaiak kőházai mellett lehettek-e inkább ilyenek.

 

"a bálványnak nem elsődleges értelme a szobor, hanem a másodlagos. értelemátvitel. logikai alap dolog. mint a toll pl. elfogultságod megakadályoz a gondolkozásban."

 

Én ezt írtam a szláv balvan szóra: Az első jelentés mindenesetre az ‘oszlop’ volt. Nem értem, mire gondoltál.

 

"bánya : baňe .‘üreg, boltozat’ : lehetséges, de csak akkor hiteles, ha adatolod."

 

Azon gondolkodom, hogy az ősmagyaroknak hol lehettek kiterjedt bányaterületeik mondjuk Levédiában vagy egyáltalán a kelet-európai sztyeppe kellős közepén, ahonnan átadhatták a baňe szót a bányát még sohasem látott cseheknek, morváknak, szlovákoknak, stb.

 

Korona: A latin corona (‘koszorú, korona’) átvétele; forrása a görög koróné (‘ajtókarika, íjkarika’).

 

kirk, church, cirkva: gör. kyriake, kyriakon doma (az Úr háza), a szót átvették még a szláv nyelvek, részben germán közvetítéssel, ószláv criky, orosz cerkov. A finn kirkko és az észt kirrik skandináv átvételek.

 

Érdekelne még a hun egyház története...

 

Maradjunk tehát annyiban, hogy sem az ógörög, sem a latin nem vett át mai alakú magyar szavakat.

 

 

Előzmény: pejgeroj (173)