Átvételek kölcsönösen vannak. Én különösen örülök, ha egy idegen nyelv tanulásakor sok hasonlóságot találok, mert azzal már kevesebb különbséget kell megtanulni.
Ami viszont egyértelmű. hogy ha valami minden szláv nyelvben megvan Szentpétervártól Szkopjéig és Prágától Várnáig, annál ne erőltessük a magyar eredetet.
Nem kizárt viszont ritkábban használt magyar átvétel, amit a szótárak sokadik jelentésként megadhatnak, ilyenre a magyar nyelvben is sok példa van.
Viszont az -it' vagy -at' (ejtsd: -íty v. -áty) végződés a főnévi igenév jele az összes szláv nyelvben, magyar megfelelője a -ni.
Ezt összekeverni a magyar -ít igeképzővel súlyos tárgyi tévedésnek számít.
Az ezen alapuló összehasonlítások mind megbuktak, nincs kivétel.
Csak néhány példa:
pecsét - orosz печать (pecsaty), macedón печат (pecsat), szláv eredetű szó: szerb-horvát, szlovén, szlovák pečat (‘pecsét’); ezek talán ‘beleégetett’ jelentésűek, s így pecsenye, pest szavaink előzményeivel rokonok. A magyarban hangrendi kiegyenlítődés történt.
barázda - orosz борозда, lengyel bruzda, cseh brázda
a kukorékol tipikus hangutánzó szó nem erőltetném az eredetét
csónak - szlovén čoln, cseh člun
a puttony szót nem találtam, a szlovák fordítása: chrbtovej
a beszéd fordításai reč, речь, stb.
a cél (Ziel) eleve német eredetű szó, lehet ragozni többféle nyelven is, de a forrása akkor is német marad.
alamizsna - A görög eleémoszüné jelentése ‘könyörület’ (eleeó ‘megszán’), illetve ‘könyöradomány’ volt; a latinon (eleemosyna) keresztül több európai nyelvbe eljutott (francia aumône, angol alms, német Almosen). Nyelvünkbe vagy egy késői latin alimosina alak került be, vagy a görög szó valamelyik szláv származéka, pl. szlovén almozna vagy szlovák almuzna, ahol az lm mássalhangzó-torlódás járulékhanggal oldódott fel a magyarban. Lásd még elemózsia.
ár - lat. area Francia eredetű nemzetközi szó; a forradalmi mértékreform idején (lásd méter) vezették be, és nevét a latin area (‘terület, telek’) alapján alkották meg.
babona - északi szláv jövevény: bobona. Első értelme a ‘tévhit’ volt, ebből eredően ‘babonás hiten alapuló mesterkedés, varázsolás’.
bálvány - A balvan szóalak a legtöbb szláv nyelvben megvan ‘kőszál, gerenda, szobor, kőtömb’ s néha ‘bálványszobor’ jelentésben is. Talán közülük valamelyik adta át a magyarnak, de lehet, hogy a szláv nyelvekbe is ugyanonnan került, ahonnan a magyarba: egy közelebbről nem ismert ótörök nyelvből. Az első jelentés mindenesetre az ‘oszlop’ volt; a ‘hamis istenség szobra’ értelem onnan való, hogy a Biblia szerint a kánaáni népek kőrakások és dombtetőn álló magános fák képében tisztelték Baált s más, Jahvéval ellenséges isteneiket.
bánya - cseh baňe, egy ‘üreg, boltozat’ jelentésű szláv szóból. A bosnyák banja viszont fürdőt jelent.
babrál - szláv nyelvekben is megvan, hangfestő eredetű szó, valószínű rokonai a bíbelődik és a bibe. Hasonló hangzású és jelentésű szavak a szláv nyelvekben is vannak: szlovák babrať, cseh babrati se stb., de nincs szükség feltételezni, hogy a mi szavunkat tőlük kölcsönöztük. A babrál igéből elvont babra csak a babramunka (‘piszmogó, aprólékos, nehezen haladó munka’) összetételben fordul elő.
A listában viszont sok olyan szó is van, ami egyértelmű átvétel a másik irányban. Pl. a gomb, bocskor, beszéd (ebben az alakban), mulat, kiszasszony, stb. szavakat a magyar nyelvből vették át szomszédaink.
