Visszacsorgás: így gazdagítja Nyugat-Európát a visegrádi országokba áramló uniós pénz

 

A magyar gazdaságba érkező uniós támogatások a vártnál kisebb mértékben segítették a magyar vállalatok fejlődését. Bár jelentős támogatások áramlanak a visegrádi országokba, a pénzeső nagy részét az európai közös piac nagy befogadóképességű csatornarendszere vezeti el, vissza a küldő országokba.

 

A magyar gazdaságpolitika rossz növekedési modellt választott, ennek következménye pedig egyértelmű: sokkal több tulajdonosi jövedelem (például profit) hagyja el hazánkat, mint amennyi uniós támogatásként visszajön. Ez közép-európai jelenség, de Magyarországon a legsúlyosabb a helyzet. A problémafelvetés nem új, nemzetközi szervezetek, így korábban az OECD is rámutatott arra.

 

 

....

 

Miért nem a beáramló forrásokkal arányosan nőtt a magyar GDP? Miért javította csak mérsékelten a magyar gazdaság hatékonyságát és miért nem járult hozzá a magyar multik megszületéséhez? – merül fel a kérdés, ami bizonyítékaink alapján már könnyen megválaszolható.

Azért nem, mert nem ez a kohéziós alapok kizárólagos célja. Beszélő névről van szó: az alap célja a kohézió, ami az uniós piacok egységessé válását is jelenti. A pályát tehát növeli, de az azon játszó játékosok erőssége és tehetsége nem ettől javul, úgy pedig főképp nem, ha a beérkező támogatásokkal is az itteni külföldi cégeket támogatják.

Az alapok fő célja az Európán átívelő közlekedési hálózat kiépítése és az energiahatékonyság támogatása, közvetetten pedig mindkettő nyugati cégeket támogat.