"Hogy a "király"-t ma "kiráj"-nak ejtjük, az egy dolog. Az -ly- történetéről szép dolgozatok állnak a rendelkezésünkre. És, ugye, ez a forma egyben hagyományos írásmód is, azaz a helyesírás rögzülése után (mondjuk 19. sz. közepe, amikor MÁR azonos volt az ejtése a -j-vel),"

Azaz előtte nem volt azonos a mondatod értelme szerint.

Amúgy mindegy is, hogy ály, vagy áj írású a képző, a lényeg, hogy ez egy képző, ami a kir tő után található.

"A "király"-t jó régen vették át a magyarok, és akkor biztosan nem "kiráj" volt az ejtése, de ez önmagában semmi olyat nem igazol, amit te szeretnél."

Ezt nem is, mert nem átvételről van szó. Még akkor sem, ha történetesen csak l betűvel írtuk, amit be is kéne tudományosan bizonyítanod. Ui. az ly betűvel írott szavainkra jellemző, hogy l betűvel írva-kimondva is értelmes marad, szemben a j betűvel írtakkal, ahol rendszerint megváltozik az értelme. haj-hal,  vejem-velem, éj(szaka)-él(et), stb.

Továbbá bizonyítanod kellene a szláv nyelvekben is elterjedt ály - áj - ál képző elterjedt létezését.

Ebben Najahuha talán tudna segíteni...