az "éppen regnáló tudományos közegnek" (itt most szűken csak a történelmi és a nyelvészeti részt kell érteni) soha nem érdeke egy ellennézet ( Lásd akár a szombathelyi Pusztay János nyelvész meglátásait, személyes marginalizálását...) , a saját nézetét akarja viszontlátni, a saját akadémiai vonala az első, és a számára kellően lojális kiszemeltekből építi föl "hittételeinek"  következő generációs védvonalát...  Ez pedig ERŐ, HATALOM és BEFOLYÁS kérdése, kivált a társadalomtudományok ezen szegmensében.

Ez -- főleg a mai korban -- biztosan nem igaz. HISZEN MINDEN a szenzáció(hajhászás)ról szól ! Még "labilis" eredményeket is képesek kutatók közölni, csakhogy hírnév és ehhez kapcsolódó anyagi források kerüljenek.

Lásd éppen a Neparáczki dolgozat: tudománytalan, megalapozatlan, következtetéseit tekintve igénytelen, de hadd szóljon! No meg a Kásler nyilatkozat.