Aztán ha jön egy paradigmaváltás, akkor igazítanak, szépítenek, és addig mosdatják a "szerecsent" és megcsűrik az eddigi elgondolásukat, amíg bele nem szuszakolják a saját fővonulatukba.

 

A tudomány fejlődik. Az atomfizika is, a biokémia is, csak sokkal látványosabban, mint mondjuk a nyelvészet. Azért, mert Bohr nem úgy írta le az atom modelljét, mint Schrödinger, Bohr "hiteltelen" visszamenőlegesen? Ugye, hogy nem. És a tudomány attól tudomány, hogy képes az önkorrekcióra. Néha nehezen, nyögve nyelősen -- de a vége mindig ez.

 

 

Nyelv - genetika: nincs ebben semmi ördöngősség. Gondoljunk bele: régen, alacsony és elszigetelt, immobil populációk esetén a nyelv - származás (genetika) biztosan sokkal erősebben korrelált, mint később, amikor megkezdődtek a keveredések. Népek olvadtak be, nyelvüket elvesztették, de vitték a génjeiket. És ezt sokszor megismételve. Belátható, hogy amint közeledünk időben korunkhoz, annál lazább ez a kapcsolat, pl. a magyarok esetén tart a "0"-hoz (= FU a nyelvünk, de EU-s a génkészletünk), mert igencsak huzatos helyen telepedtünk meg, szüntelenül beolvadva és beolvasztva.

 

Elszigetelt populációkban egy ilyen korreláció még mindig erős lehet.

 

Namármost: nyelvi/genetikai rokonságot CSAK adattal lehet igazolni. Ha nincs adat, maradnak az analógiák, de ezek már a spekuláció felé visznek minket.

 

A legizgalmasabb kérdéseinkre, lehet, sosem lesz mindenki által elfogadható válaszunk.

 

És hogy a magyar nyelv FU (uráli), ma bőven a leginkább elfogadott tudományos álláspont. Mint a valamikori  "ugor" nyelv egyik -- de legszebb!! -- leánya.