Kellene valami különbséget tenni azért a gyógynövények és a népi kuruzsló babonaság között.
"Bakos Ferenc gyógyító praktikájában lépten-nyomon szerepel az „égi
gyöngyharmat" (közönséges harmat). A harmatot tavasztól késő őszig szedi
rendszeresen. A megszedett harmatnak különös jelentőséget tulajdonít. Elmondása
szerint ez a harmat az égből hull, minden piszoktól, szennytől mentes
és ezért legalkalmasabb a gyógyításra. A harmatot úgy gyűjti, hogy a kertjében
vetett búzáról egy rajta végighúzogatott abrosszal leszedi. Ezt különböző
edényekben gyűjti. Ezen kívül bőharmatú reggeleken kimegy a határba
és egy tiszta abrosszal végigsepri a vetéseket, és mikor ez már facsaró víz,
belecsavarja a magával hozott 5—6 literes uborkásüvegbe. Szerinte a harmatnak
többek közt az a jó tulajdonsága, hogy nem poshad meg és nem nyálká-
sodik. Az így teleszedett üvegeket aztán szorosan leköti marhahólyaggal.
Az égi gyöngyharmatot majdnem minden gyógyszer készítésénél felhasználja.
Hasonló tulajdonsága van a templomi szentelt víznek is, melyet úgyszintén
hasonló módon tartalékol. Rontás ellen az égi gyöngyharmat és a szenteltvíz
keverékét használja. Ha „nehéz idő" (vihar, fergeteg) van odakinn, akkor
loccsant a tűzbe is belőle, hogy csendesedjen meg az idő.
Csúz
Mondják reumának, de fóleg köszvénynek. Ennek gyógyszere a Szent
Oyörgy nap előtt fogott kígyó pora. Ezt a port sajtalan disznózsírban fel kell
törni és a beteg részt ezzel kenegetni. Lehet a port teában is itatni a beteggel.
Viszont ezt úgy kell csinálni, hogy ne tudjon róla. „A harmadik feleségem is
reumás vót, szálanként nyelte a szárított csúszót, mint a kolbászt".
Ebagos gyermek
A teherben levő anyának tilos szőrös állatra nézni, vagy azt ütlegelni,
mert ilyen esetben szőrös gyermeke születik. „Csak az Isten tudja, miért
születik így. Gyógyfüvekkel lehet füröszteni, ettől aztán meggyógyul."
Fehérfólyás
Leginkább nőknél szokott előfordulni, főleg asszonyoknál. Ezt úgy szokás
gyógyítani, hogy a tyúktojást meg kell hagyni peteráknak, (a két végén
feltört és üresen hagyott tojáshéjat nevezik így) mikor jól kiszáradt, fel kell
őrölni nulláspornak és papírtasakokban elcsomagolni. Ha ilyen beteg van,
akkor ezt a port bele kell főzni hársfalevél és pemetefű főzetébe és ezt kell
itatni a beteggel.
Férfinek megtelik a melle
A férfiak, ha szoptatós asszony meleg helyére ülnek, rendszerint megkapják
ezt a betegséget. Gyógyítani az alábbi módon lehet: el kell menni oda,
ahol megkapták, és be vizelni az ajtón úgy, hogy ne vegyék észre. A másik
módja az, ha ráfeji a fájós melléből egy karéj megpirított kenyérre a tejszerű
vizet, és azt egy kutyának odadobja.
Gyomorfájás
A gyomorfájós betegnek ezerjófüvet (Centaurium vulgare) kell megfőzni
és ennek a levét inni. Ez nagyon keserű orvosság, ezért utána egy kockacukrot
kell elszopogatnia. A másik módja: a földre kell köpni, azt háromszor körbekeríteni
és utána bekapni.
Igézés
Ha erős nézésű ember ránéz a gyermekre, megigézi. Ez olyan embereknél
fordul elő, akiknek a szemöldökük összenőtt. Ugy lehet a kisgyerekeket megóvni
az igézés ellen, hogy piros szalagot kötnek a bal lábára. A megigézett
gyermeknek szenesvizet szokás csinálni. Ezt úgy készítik, hogy kilenc égő
parazsat kivesznek a tűzből és beleszámolják egy kis vízzel telt csuporkába
visszafelé —• sem kilenc, sem nyolc stb. Ha ezek a széndarabkák lemennek
a víz fenekére, valóban megrontották, szemmel verték a gyermeket. A megigé
zett gyermeket ezzel a szenesvízzel meg kell mosogatni a szeme táján, majd
a vizet az ajtó sarkába hátrafelé visszás kézből kiönteni.
Nyomorék gyermek
Az állapotos asszony, ha valamilyen nyomorék koldust megnéz, vagy
valamilyen nyomorék ember kezét, lábát megcsodálja, nyomorék gyermeke
születik. Az ilyen nyomorék gyermeket a körmenetek (egyházi) alkalmával
felállított szentelt sátrakba elhelyezett füvekkel kell füstölni.
Otvar
Nem szabad gyógyítani, magától el szokott múlni. Ha gyógyítják, akkor
a szemére megy a betegnek és vagy meghal, vagy megvakul. Egyedül szentelt
vízzel szabad mosogatni.
Pajifalat
Hidegleléstől vagy gyomorrontástól lehet megkapni. Azt szokták mondani,
„Ellopta a paptól a tepertőt" vagy ,,tyúkseggi nőtt a szájára". Ügy lehet
gyógyítani, hogy gabona virággal fel kell füstölni a sebes részt, miközben
a Miatyánkot háromszor el kell mondani.
Pattanásos ember
A pattanásos arcot márciusi hóvízzel, szőlőlével, szentelt vízzel szokás
mosogatni. Ezenkívül székfűlével is lehet mosogatni.
Pokolhólyag
„Tiszta tűt meg cérnát tartok erre a célra. Ezzel keresztet szoktam varrni
a hólyagba. Mikor kifakad, akácvirág kenőccsel kell kenegetni."
Rák
Ez több helyen előadhatja magát, gyakori a szájon és a gyomorban. Ha a
belső részben van valakinek a rák, akkor az élő rákot meg kell fogni, megölni,
a szemét kivenni, megszárítani, pornak feldolgozni és teában beadni. Ha
külső részen van, akkor a port fel kell keverni égigyöngyharmattal, szenteltvízzel,
disznózsírral s az így kapott kenőccsel kell kenegetni a beteg részt.
Részegség
Ha valaki a mezőn vagy az utcán pálinkát talál és azt megissza, részegessé
válik. A részegség gyógyítása úgy történik, hogy a halott ember koponyáját
meg kell finom apróra törni és ezt megitatni teában a részegessel, miközben
ezt mondja az orvosság beadója: „ahogyan ez a holt ember nem iszik már,
úgy ne igyon ez az élő sem". Az ilyen koponyát a temetőből szokás szedni."
még sok van, szinte mindenre
még egyérdekes
"Veszettkutya marás
Ha valakit megmar a veszettkutya, akkor kilenc darab kőrisbogarat
meg kell törni pornak és ezt beadni a betegnek."
Nos, valószínűleg ezek a szerencsétlenek előbb kímúltak a bogárka mérgétől (cantharidin) minthogy a veszettség végzett volna velük.
"1844-ben például Tormay (Krenmüller) Károly, Tolna vármegye rendes főorvosa tájékoztat egy Tímár
Mihály nevű nagydorogi lakosról, aki néhány településtől meg rendszeres fizetést is kap azért, hogy
kőrisbogár-port adjon veszettség ellen. Tormay szerint ezek a kuruzslók gyakran összebeszélnek a helyi
pásztorokkal, akik időnként elterjesztik a nép között, hogy veszett kutyát láttak a gulyában vagy a nyájban,
mire a „veszett orvos” jó pénzen odaadja nekik a kőrisbogár-port, végül a pásztorokkal osztoznak a
nyereségen. TORMAY KÁROLY: Adalék t. Tolna megye orvos-statistikájához."
"A kőrisbogárral gyógyítást az Alföldön sok helyütt ismerték. Hajdúnánáson kilencet kellett beadni az állatnak. Ha hamus kenyeret adtak a beteg állatnak, nem mart meg senkit. Igen elterjedtek a füstöléssel és égetéssel összekapcsolt eljárások. Hevesen a veszett kutyát agyonverték, máglyára tették és annak füstjén hajtották át a megmart állatokat. Hasonló eljárásokat ismertek Hajdúnánáson és Hódmezővásárhelyen is. Elterjedt volt a kutya szőrével való gyógyítás. A veszett állat szőrét a sebre kötötték vagy elégették és a hamuját hintették a sebre. Az Alföldön szinte mindenütt tevékenykedtek ún. veszettorvosok, akik gyógyítani is, de okozni is tudták a veszettséget. Tudományuk apáról fiúra szállt. A 19. században még uradalmak is alkalmaztak veszettorvosokat. Meg tudták bűvölni a kutyákat, a leghamisabbakat is megszelídítették. A hiedelem szerint maguk is át tudtak változni kutyává. Ráolvasással, füstöléssel és növényi orvosságokkal gyógyítottak (Barna G. 1972-74; Vajkai A. 1937b; Béres A. 1962: 161). Ráolvasással is igyekeztek védekezni a veszett kutya harapása ellen: „Gáspár, Menyhért, Boldizsár, ez a három szent király őrizzen meg engem, hogy ez a kutya meg ne lásson.” A kutyák támadása ellen a 17-18. században fekete kutya fogát vitték magukkal vagy bagolyfejet, ebszívet szorongattak hónuk alatt (MNL III. 365)."
Még régen is voltak azért akik józanul álltak ehhez a kőrisbogár dologhoz.
http://www.epa.hu/00000/00030/00119/pdf/VU-1856_03_23_06_08.pdf
"Bizodalmas szózat a lelkiatyákhoz és tanítókhoz egy balítélet ügyében"
Aztán persze jött Pasteur is.
Azt hiszem minden babonaságot érdemes kritikával illetni, de sokszor a mai ember számára annyira nyilvánvaló kellene hogy legyen a butaságuk, hogy nem is érdemes. Bármennyire is vannak a mai orvostudománynak hibái, nem az a megoldás hogy régi babonás praktikákhoz nyúlunk vissza. Az erdők mezők virágaival, fáival más a helyzet, de ott sem a a mai gyógyszerekkel való szembeállítás kellene hogy lényeg legyen hiszen a növények és gyógyszerek is sok hasonló anyagokat, tartalmaznak.
Persze kérdés hogy egyik másik növény, mivel nem egy hatóanyaggal bír, tényleg mellékhatás nélküli-e az emberek bizonyos részénél. Valóban, tudományosan igazoltan is annyira hatásos-e, mint régen hitték. Fontos tudni mi a pontos hatásmechanizmusa, pontosan milyen és melyik hatóanyag ami gyógyít. Nem elvetendő persze a felhalmozott régi tapasztalatanyag sem, de ezekre mind a modern tudomány és gyógyszerészet képes választ adni, hogy még hatásosabb szerek készülhessenek.
