A súlyos gyerekkort megélt P. László hanyagul támaszkodott az emelvényre a bíró előtt, egy bombázóval díszített dzsekiben. "Hát, Budapesten" - válaszolta arra a kérdésre, hogy hol született. A további adatok egyeztetése sem ment túl gördülékenyen. Végül a vádlott közölte,

 

nem kíván vallomást tenni, korábban tett vallomását is visszavonja.

 

"Édesapám és a rendőrség is figyelemmel kísérte a mozgásomat. Uruguayban is, így volt, de főleg hazaköltözésünk után." - mondta vallomásában P. László. "Még Uruguayban volt, hogy édesapámmal elindultunk kerékpározni, de végül nem oda mentünk, ahová terveztük, hanem egy telefonfülkéhez, és azt kezdtük figyelni. nekünk otthon nem volt telefonunk" - mesélte az írásos vallomás szerint P. László, aki szerint később is apja küldte rá azokat, akik megfigyelték őt, és ebbe bevonta a rendőrséget is. "Ez a gondolat egyre erősödött bennem." P. szerint barátnője is részese volt a megfigyelésének, de édesapja saját élettársát is megfigyeltette.

 

P. szerint a terv az volt, hogy viselkedéséről tanulmányt írjanak állítólagos szülei. A megfigyelés érzete régóta erősödött P. Lászlóban, egy ponton arra jutott, hogy 

 

az apja által, rendőröket bevonva végzett megfigyelésének merénylettel kellene véget vetni, és ehhez fegyvert is kell szerezni.

 

"Pécsen járva is volt, hogy valaki leült mellém a padra és erőszakosan kunyerált, vagy sétáltam, hátrafordultam és valakivel találkozott a tekintetem" - mesélte P.

 

P. szerint a rendőrség is benne volt abban, hogy külföldre került. A hatóság bevonását megkönnyíthette az is, hogy apai nagyapja rendőr volt....

 

III/III.....