Kedves Woodruff! "Ezzel csak módosítják negatív irányba az eredetet"....nem tudom mire gondoltál, de valószínű arra, hogy saját gyökerén módosulnak a szőlő tulajdonságai. Én úgy gondolom,és tudom, hogy a szőlőnemesítők először saját gyökéren próbálják ki a fajtát. A szelekció először kisebb parcellákon történik,majd a szelektált egyedeket vegetatív módon felszaporítják, és nagyobb területen is kipróbálják. Ezekhez a műveletekhez homokos talaj szükséges, ahol a filoxéra nem tud megélni.

Mathiász János híres szőlőnemesítő is azért települt Kecskemétre, mert ott homok van.

Sajnos az alany-nemes kölcsönhatás viszonyát a csemegeszőlőkre eddig nem vizsgálták, csak  bizonyos borszőlőkre. Ez egy izgalmas terület lenne, csak az állam erre nem áldoz. Próbáljuk meg mi, ha már a kutató intézetek erre nem kapnak pénzt. Sajnos az állam még arra sem áldoz hogy a jelenleg itthon és külföldön fellelhető alanyfajtáról legalább e-könyvet írjon (írasson), a hagyományos könyv formátumot már meg sem említem. A jelenleg forgalomban levő hazai és főleg külföldi csemegeszőlő fajták szakmai könyvként történő kiadásáról nem is beszélve.

Most készülök egy átfogó-minden igényt kielégítő-tanulmányt írni a honlapomra az alanyfajtákról, ahol mindenki eldöntheti milyen alanyfajta kedvező az ő termőhelyére,és szőlőfajtára.

Van Persillel vitatkoznék,hogy a szőlő saját gyökerén kevesebb ideig él mint oltványon.A szőlő képes több száz évet is élni saját gyökéren, erre sok példa van. A megfelelő termőhely a fontos.

Az ukrán kertészetek egy része oltványon forgalmaz, sokan ráálltak a pocska(rügy) eladásra, amivel ezzel a legkevesebb gond van, és a haszon óriási.