Nyugat ˇ / ˇ 1928 ˇ / ˇ 1928. 15. szám

 

JÓZSEF ATTILA: GYÖNGY

 

Gyöngy a csillag, úgy ragyog,

gyöngyszilánkokként potyog,

mint a szőllő, fürtösen,

s mint a vízcsepp, hűvösen.

 

Halovány bár a göröngy,

ő is csámpás barna gyöngy;

a barázdák fölfüzik

a bús földet díszitik.

 

Kezed csillag énnekem

gyenge csillag fejemen.

Vaskos göröngy a kezem,

ott porlad a sziveden.

 

Göröngy, göröngy, elporlik,

gyenge csillag lehullik,

s egy gyöngy lesz az ég megint,

összefogva sziveink.