Ez megint egy kétbites topik lett. Aki nyitotta soha sem gondolkodik el a dolgokon, csak nyomatja a propaganda szövegekeket. 

 

Mind a PIRLS-, mind a PISA-vizsgálat fontos tükröt mutat a magyar oktatási rendszerről. Ami továbbra sem jó. 

 

A PIRLS-t a 4. osztályosok (9-10 évesek) írják, és a vizsgálat az iskolai olvasási feladatlapokhoz áll közelebb.

 

A PISA-t  15 évesek (8-9. évfolyamosok) írják. Az életszerű olvasási szituációhoz áll közelebb a mérőlap.

 

A 2001-ben kialakított 500 pontos PIRLS-skálaátlaghoz viszonyítva, mint láttuk, mindig a nemzetközi átlag felett teljesítettünk. A PISA-méréseken viszont rendre az OECD-átlag alatt teljesítettek a magyar 15 évesek. A 2000-es, 2003-as és 2006-os, 2009-es, 2012-es eredményeink (480, 482, 482, 494, 488 pont) az OECD-átlaga alatt voltak.

 

A pszichológusok már évekkel ezelőtt elmagyarázták, mi ennek az oka, vagyis hogy az olyan alapkészségeket, mint az olvasás, nem lehet gyorsan elsajátíttatni, ahhoz idő kell. A PISA-n jól szereplő országok nem is hagyják abba négy év után az olvasástanítást.

„Svédországban, ha a gyerek nem érti hatodikban a szöveges feladatot, akkor megáll az osztály és gyakorolják az értő olvasást. Ki lehet mutatni, hogy az érettségizett svéd gyerekek sokkal jobbak értő olvasásból, mint a magyar diplomások"

 

Ezt erősíti az is, hogy a PIRLS-vizsgálatokon rendszeresen azt tapasztalják a kutatók, hogy a 4. osztályosok az élményszerző olvasmányokhoz képest lényegesen gyengébben értik meg a tudományos jellegű szövegeket. A magyar nyelv és irodalom tantárgy oktatásának ugyanis nem elsődleges célja a szövegértés fejlesztése különféle jellegű szövegeken. Ennek ellenére, amikor felsőbe lépnek a magyar diákok, rögtön tudományos jellegű szövegekkel is találkoznak, aminek a megértésére nem nagyon vannak felkészítve. 5. osztályba lépve – mintha elvágták volna – nem jut idő, energia, figyelem a készségek fejlesztésére.