Mit akarsz tulajdonképp ,te senkiházi.Jár a levesmerőd marhaságokat,tipikus cionista kazár módra.Ha tudni szeretnéd minden áron,hát lehet több ismerősöm és barátom van a zsidók közül ,mint neked,nagytudású leningyerek! Csak azok emberek, hékás,nem holmi naplopó parazita fertők.Olvass komolyabb dolgokat is mielőtt badarságokat beszélsz és lázítasz ! Íme:-

ZEMITIZMUS?2011/02/17 HÍRADMIN 10 HOZZÁSZÓLÁS

Az Idegen Szavak Gyűjteménye alapján az antiszemita jelentése: zsidóellenes. A Bakos-féle szótár szerint még zsidógyűlölőt is jelent, de ez a szó (görög) eredetét tekintve helytelen kifejezés. Valamit tisztáznunk kell: a valami/valaki iránti ellenszenv a magyarban nem feltétlen jelenti annak gyűlöletét.

Az egyszerű undor, utálat is ellenszenvet jelent, viszont a gyűlölet olyan érzést takar a magyar nyelvben, ami magába foglalja a gyűlölt dolog (személy, cselekedet) elleni ártó szándékú tettet vagy arra való készséget. Ha valamit, valakit gyűlöl az ember, az olyan indulatot jelent, ami a gyűlölt dolog elleni bántó cselekedetre is indíthat.

Ezzel szemben valami/valaki ellenzése (az „ellenesség”) sokkal enyhébb, jelenti a tiltakozást, ellenállást, megtagadást, de nem feltétlen a tettlegességet.

Miben merül ki ma Magyarországon az állítólagos antiszemitizmus? Pusztán szavakban. Különösen nem jellemző az egész társadalomra. Nincsenek példák zsidók bántalmazására (bár jelképeik, síremlékeik meggyalázása mélyen elítélendő), sőt még az egyenlő esélyek tere sem sérül. Senkit nem ér hátrányosan, ha zsidó származású, senkit ezért nem üldöznek, bántanak. Pusztán abban nyilvánul meg, hogy a nem zsidó magyarok nehezményezik, hogy korlátozzák véleménynyilvánítási szabadságukat (pl. a holokauszt-tagadás büntetése), s hátrány éri őket, ha bírálni merik a zsidóság egy kis részét ill. Izrael politikáját, s abban is tetten érhető a zsidóellenesség, hogy a nem zsidó magyarok sérelmezik, hogy a fontos pozíciókba létszámarányt tekintve több zsidó származású kerül, mint magyar, bár ez már veszélyes nézet is lehet, mint azt alább látni fogjuk.

Csakhogy a cionista zsidók odáig szemtelenedtek, hogy bármilyen – zsidókat érintő – kritikát antiszemitának minősítenek, ha az származását tekintve zsidó embert ér, pláne, ha Izrael államról van szó. A soviniszta zsidók (a cionisták, cionnácik) nem csak megbélyegzik bírálóikat, de a holokausztra való örökös hivatkozással büntetést követelnek a bírálókra! Ez természetes ellenszenvet szül. Érdemes elolvasni az írásom végén közölt tanulmányt, melyet a zsidó származású Michael Neumann professzor írt, “Mi az antiszemitizmus? ” címmel. Ebben világosan boncolgatja a különféle antiszemita értelmezéseket. A tanulmány egy kiemelendő és fontos gondolatsora teljesen elfogadható a valódi és veszélyes antiszemitizmus definíciójaként: “Még a nácik sem, csak azért gyűlölték a zsidókat, mert azok zsidóknak születtek. Azt hirdették, hogy azért gyűlölik a zsidókat, mert azok uralkodni szándékoznak az ariánusok felett. Ez a nézet nyilvánvalóan antiszemitizmusnak számít… Fontos, hogy az „antiszemitizmus” magába foglalja a zsidók elleni ártalmas felfogásokat és cselekedeteket, de biztosítani kell, hogy csak ezeket az eseteket foglalja magába…. mindannyian elfogadjuk azt az erkölcsi elvet, hogy a faji megkülönböztetésen alapuló gyűlölet elítélendő, tehát ez minden további nélkül antiszemitizmusnak minősíthető.” Tehát, hogy mi az antiszemitizmus, a professzor definícója alapján egyértelműen meghatározható. Vagyis a zsidók elleni ártó szándékú ellenszenv, gyűlölet, amely pusztán faji, származási alapon tesz negatív megkülönböztetést (azaz megbélyegez) valóban antiszemitizmus, és elítélendő! Ez a fajta gondolkodás ellenkezik az emberi méltóság tiszteletével.“De nem minden zsidó ellenes magatartás minősül antiszemitizmusnak, még akkor sem, ha az a zsidók többsége ellen irányul. “ – mondja Neumann.

Érdekes kérdések vetődnek fel az antiszemitizmus fogalmának körüljárása során.

Mikor, és mi számít annak?

Az előző meghatározás magában hordozza a választ.

Mi a cionizmus és az antiszemitizmus kapcsolata?

„A betelepülések létjogosultságát kötelességünk visszautasítani, tehát kötelesek vagyunk antiszemitának lenni. Az antiszemitizmus fogalmának a felhígítása következtében, az antiszemitának lenni bizonyos esetekben erkölcsi kötelesség.Továbbá, ha a cionizmus-ellenességet antiszemitizmusnak minősítjük, mert, ha a települések nem is zsidó nép törekvéseinek a kifejezői, de a cionizmus következménye, akkor az, aki a betelepüléseket ellenzi, cionista-ellenes, s az antiszemitizmus szélesebb értelmezése szerint pedig, aki anti-cionista, az antiszemita. Ennek értelmében, aki ellenzi Izrael állam politikáját, az antiszemita. Izrael állam bűncselekményeinek tudatában, a cionizmus ellenesség erkölcsi kötelesség. A fenti gondolatmenetnek a befejezéséül, önként kínálkozik a következő szillogizmus: Ha az anti-cionizmus azonos az antiszemitizmussal, akkor antiszemitának lenni erkölcsi kötelesség. „ – olvashatjuk Neumann professzor tanulmányában. Tehát, az anti-cionizmus, azaz a cionnácik elleni tiltakozás minden tisztességes ember erkölcsi kötelessége!

Mik a palesztin antiszemitizmus okai?

Nézzük a zsidó származású professzor véleményét: „Izrael egy faji, nem is egy vallási, alapon meghatározott államot valósít meg…A palesztinokat az én nevemben gyilkolják. Azért lövetik, vagy űzik el őket Jordániába, mert palesztinok…A palesztinokat azért gyilkolják, mert az izraelieknek az a véleménye, hogy minden palesztint ki kell irtani, vagy el kell űzni a térségből, hogy helyüket azok foglalják el, akiknek az egyik nagyszülője zsidó volt, s ennek alapján beköltözhessenek, a palesztinok otthonainak romhalmazára épített városnegyedeibe. Ezek a gyilkosságok, nem egy nagyhatalmi hadsereg balfogásainak eredményei, hanem gonoszság eredménye. Izraelnek, a palesztinok iránti politikája, egy állami szinten fogant, tudatos és embertelen, faji alapon meghatározott nacionalizmus…Vajon, antiszemitizmusnak számít e, ha azt mondjuk, hogy ezekért az emberiség ellen elkövetett bűncselekményekért nemcsak az izraeliek, hanem minden zsidó felelős? Lehetséges, hogy nem, azonban elég elfogadható érvek szólnak mellette is…Tételezzük fel, hogy az arab világban tényleg létezik antiszemita veszély. De, az arabok zsidóellenessége és Izrael elleni magatartásuk, nem egy előzőleges arab antiszemitizmus következménye. Az ok, okozati viszony ugyanis fordított. Az arab antiszemitizmus terjedése egyenes arányban van a zsidóknak az arab területeknek a sorozatos elfoglalásával, és a zsidók rémtetteivel…” Vagyis az elnyomók, gyilkosok – ha azok akár zsidók is  – elleni gyűlölet nem antiszemitizmus, illetve nem elítélendő, még ha annak nevezik is. Ez teljesen természetes emberi reakció!

Érdekes kérdés még az antiszemitizmus és Izrael állam politikája közötti kapcsolat.

Nos, Neumann erről a következőket mondja: „Izrael háborús bűnöket követett el, és azokba belekeverte az egész zsidóságot, a zsidóság pedig vállalta és sürgette ezt a bűnrészességet, ez pedig gyűlöletet keltett a zsidók ellen. Ez természetes. A zsidók elleni gyűlölet részben faji jellegű, részben nem az, de ez nem fontos. Miért foglalkozzunk egyáltalán ezzel a jelenséggel? Mi a jelentősége annak , hogy Izrael faji alapon viselt háborúja sokak gyűlöletét váltja ki ellenük. Ennek, magán a háborún kívül semmi jelentősége nincs. Hogyan viszonyul az a távoli valószínűség, hogy ennek a gyűlöletnek a következményeként, valahol, valamikor esetleg zsidókat ölnek meg, a palesztinok százezreinek tényleges és embertelen üldöztetéséhez? Mi a jelentősége a több százezer leadott szavazatnak, hogy az arabokat átmeneti gyűjtőtáborokba tereljék? Álljunk meg. Hagyjuk az érvelést, hisz némelyek közülük antiszemita jelképeket festettek zsinagógáink falaira. Közétett jelentéseikben, sem a Gyűlölet Ellenes Liga (Anti Defamation League), sem a B’nai B’rith nem sorolja az Izrael elleni támadásokat az antiszemita megnyilvánulások közé.”Tehát az Izrael állam politikája miatt elkövetett aljasságok elleni gyűlölet, tiltakozás, ellenszenv nem elítélendő antiszemitizmus.

Mint láttuk, a zsidóellenesség, az irántuk tanúsított ellenszenv, netán gyűlölet többféle lehet, sőt az értelmezés lehet szűkebb és tágabb értelmű is. Nyilván lehet faji, származási alapon nyugvó (ami helytelen), de lehet kulturális, vallási, és politikai ellenszenv, zsidóellenesség, netán gyűlölet. Neumann tanulmányából kitűnik, hogy egyes antiszemitizmus típusok ártalmatlanok (pl. a kulturális, vallási antiszemitizmus – nem kedveli mindenki a zsidó kultúrát, vallást, de ez magánügy, egyéni ízlés kérdése), más antiszemitizmus pedig egyenesen erkölcsi kötelesség is, pl. a cionizmus ellenesség, az Izrael politikája elleni tiltakozás (tekintettel az elkövetett bűnökre), azaz az efféle antiszemitizmus minden ember erkölcsi kötelessége, tehát teljesen elfogadható magatartás a professzor véleménye szerint is.

Czakó István