Na nekem meg volt az első hallgatás. Érdekes egy album. És egy jó nagy káosz az egész. Az biztos, hogy legdallamtalanabb Björk album, amivel még a legnagyobb rajongóknak is meg fog gyűlni a baja. És ezen a 70+ perces hossz se nagyon segít. A dalok pedig egyformák, és a középkori idétlen furulya játék nagyon nem hiányzik a dalokba. Ezek ellenére még így is jobb volt, mint amire számítottam. Van egy varázslatos hangulata, ami jól körbe burkolja a hallgatót, csak legalább 4 számot le kéne hagyni róla (köztük a 10 perces tételt!).

Amúgy ahogy a Vulni az új Homogenic volt, úgy az Utopia meg az új Vespertine (unalmasabb, dallamtalanabb kiadásban), szóval újat már tényleg nem tud mutatni Björk.