Ma délelőtt meglátogattam az orchideakiállítást a Mezőgazdasági Múzeumban. A földalattival utaztam, ezért azt is láttam, hogy a Vörösmarty téri karácsonyi vásár már meg is kezdődött. Persze, hogy azt is megnéztem.

Aztán meglepődtem, mert a múzeum előtt is valami nagyon hasonló volt látható. Először elgyönyörködtem a virágokban. Az, hogy az orchideák és a broméliák szépek, nem volt újdonság számomra. Hősi lélekkel ellenálltam, és csak egy kis ajándékot vettem a barátnőmnek Erzsébet-napra.Viszont kifelé menet felfedeztem egy Szent Márton tematikájú kiállítást. Ha már úgyis ott voltam, persze hogy nem hagytam ki. Nem tudom, mennyire tartozott a témához, de csodás madártojás kiállítást láttam. Nagyon tetszett a szárított gyógyfüvek bemutatása, mindegyikük csinos, apócska fonott kosárban volt látható. Aztán észrevettem egy dobozkát, ebben kisujjnyi üvegfiolában valamiféle gyógynövénykivonatot láttam.
Ügyes ládikó volt, valahogy háromszintes, mindegyik szinte öt sor, ezekben 16 üvegcse. Rögtön az jutott eszembe, hogy Perselus Pitonnak biztos nagyon tetszene.

Kijutva megnéztem a bódékat. Az egyik helyen három libát sütöttek nyárson. A másikon csodás illatú és színű húsleves főtt, stílszerűen libanyakból, lúdgége tésztával. Aztán láttam még sült libacombot lilakáposztával, sült libamájat, és még jó pár libás ínyencséget. Szerencse, hogy már nem volt nálam pénz, ezért nem csábultam el.

Úgy látom, kellőképpen megemlékeztek Szent Mrtonról. No meg a libákról…