1. Kurdisztania... nem erdekes
   
2. Miert nincs a kurdoknak orszaguk?

 

Tényleg megint magukra hagyjuk az Iszlám Állam elleni harc hőseit?

 

Úgy tűnt, hogy végre sikerülhet valóra váltani a kurd nemzeti államnak a Török Birodalom felbomlása óta folyamatosan a Közel-Kelet felett lebegő, néha a távolba vesző, néha kézzelfogható közelségbe kerülő álmát – legalább Irakban. És persze a nemzeti álmon kívül az is nagy súllyal esett a latba, hogy Barzani sem egy helyezkedő, ügyeskedő, az elégedetlenséget hatalmi eszközökkel elfojtó klánvezérként, hanem kurd nemzeti hősként masírozhatott volna be a történelmi panteonba.

Csakhogy a kurd vezetők ugyanott tévedtek el, ahol elődeik 1919-ben:

Túl sok újságot olvastak.

Ezért keverhették össze a Nyugat kurdok iránti szimpátiáját a nyugati államok támogatásával; ezért hihették el, hogy a tragédiákkal kikövezett nemzeti múlt és az Iszlám Állam elleni katonai érdemek a nemzetközi közösség előtt igazolják majd a függetlenségi törekvéseiket; és ezért ringatták magukat abba az illúzióba, hogy egy – a katalánnál sokkal egyöntetűbb – demokratikus akaratnyilvánítást a nemzetközi közösség nem hagyhat majd figyelmen kívül.