Életemben egyszer találkoztam személyesen Kerényi Miklós Gáborral, éppen 30 évvel ezelőtt együtt zsűriztünk egy diákszínjátszó fesztiválon. Az első előadás a Madách gimnázium híres dráma tagozatának Kőmíves Kelemenje volt, Szűcs Gábor későbbi ismert színész-rendezővel a főszerepben. Elsőként KERO értékelt, és én abban a pillanatban, ahogy meghallottam a szavait, megállapítottam, hogy semmit sem ért a dologhoz, viszont hihetetlenül ellenszenves, akarnok személyiség. A gyerekek is így érezhették, mert elkerülték a szünetben is. A pályán azután már nem mindenkinek sikerült.