Amúgy hivatkozatam egy (több) egyetemi cikkre is:

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2890309/

 

Ez a Farmakognózia és Gyógyszerészeti Intézet cikke a Mississippi Egyetemről,

a cikk végén köszönetet mond a szerző a segítségért 

K.W. Pomper-nek a Kentucky State University-ről.

 

Egyébkén pedig attól, hogy EGYETEM, és hogy Dr. a kutató, még mindig nem lehetünk meggyőzve.

Gondoljunk csak Prof. Dr. Varga úrra és megosztó gyógygombájára.

 

A cikk ugyan a paw és a rákgyógyítás összefüggésének témakörében vizsgálódik, de

utal a hátásokra.

A vizsgálat nyers kéregkivonat alpján készült! nem gyümölcsből! (mintha krumliszárat használtak volna. amúgy néhai Béres J. doktor is vizsgálta mindennapi eledelünk a krumpli nyers változatának rákellenes hatását!!!)

 

- a pawpaw nyers kivonat gátolja a HIF-1 és célgénjeinek hipoxiás aktiválását

- gátolja az oxigénfogyasztást a T47D sejtekben a mitokondriális lélegzés visszaszorításával

- pawpaw nyers extraktum gátolja a HIF-1a fehérje indukcióját a [sejt]magban

[jaj de szép, tudományos szöveg, még jó hogy csak felét értjük! :]

 

szóval: ha ennyi mindent gátol,

honnan tudja a paw-paw hogy csak a rákos sejteket kell blokkolnia,

az egészségeseket nem?

hangsúlyozva még 1x, hogy a kéregből vették a drogot.

az érett gyümölcs nyilván nem volt alkalmas erre a célra.

 

középiskolai botanikához jól értő (és vele növény-túrázgattam) tanáromnak dicsekedtem, hogy gyógyteákat fogyasztunk. gondoltam, jó megdícsér, milyen egészségtudatos, minden nyavaját megelőző emberke vagyok.

jól leb...ott, hogy ne igyam naponta, vagy hetente se. -mit gondolok, kérdezte, miért gyógynövény a gyógynövény, mert nincs semmi hatása? akkor meg nem lehet nyakra-főre inni a teáját.

az olyan növény, mint a csalán, amit inkább táplálékkigészítőnek mondanék, sem ehető-iható non-stop, hagyni kell szüneteket. én ezt megoldom úgy, hogy tavasszal frissen szedve és télen szárítva eszem-iszom-dínom-dánom. nyár és ősz kimarad.