Azért mert sokan követnek valakit még nem akarják megölni.

Hatalmi féltékenység bonyolultabb eset, mivel mögötte már a hatalmi erőket fenntartó szellemiség bukása látszik feltűnni, ez azonban csak akkor lehetséges, ha Jézus tényleg komolyan bírálta a Mózesi hagyományt. Különben nem veszélyeztette volna a vallási hatalmat, hiszen ellenkező esetben akár erősíthette is volna, és így külön jutalmazták volna a vallási vezetők, hogy erősíti a mundért a papokon.

Tehát ha Jézus nem bírálta volna a Mózesi hagyományt, hatalmi féltékenységről szó nem lehetett volna, hiszen semmilyen támadás alá  nem esett volna.

Jézus nem nevezte Istennek önmagát. Istent Atyjának tekintette, ez persze borzolhatta a kedélyeket, de akkoriban még szó nem volt arról, hogy azért mert szűznemzéssel tőle eredeztették volna. A Mária sztori jóval későbbi keletkezésű, Jézus életében senki nem tudott arról, hogy fizikailag is Istentől eredeztetnék Jézust.

De Atyának mások is tekintették az Istent, annak révén indokolt is lehetett, hogy az írásokban Izrael az Úr fiainak volt nevezve több helyen.

A lényeg, hogy az evangéliumi szövegekből jól kiolvasható, hogy Jézus igenis tanított a mózesi hagyománnyal szemben, annak helyébe a saját beszédeit és annak teljesítését helyezte, így igen erőteljesen lépett fel a korabeli vallási hatalom szellemi alapjával szemben. EZ persze már komoly ok volt arra, hogy ne kövessék, hogy ne tanítson, hogy mielőbb lerombolják a nép előtt a hitelességét, aminek egyáltalán nem volt jobb lehetőség annál, mint hogy elítélt bűnösként sétáltassák végig Jeruzsálem utcáin és kivégeztessék, bizonyítékként arra, hogy az ő istene nem szabadítja meg, tehát hamis prófétának lásson.