Pálnál az "írások szerint" való hivatkozás kifejezetten a próféták, a Tóra és egyéb ószövetségi anyagok emlegetését jelentette. Nem az evangéliumokat, azok akkor még nem voltak leírva, Jakab és Péter Jeruzsálemben szóbeli hagyományt fektetett le.

Az Apostolok Cselekedete szövegének alapján nem kérdőjelezhető meg Pál leveleinek szövege, mivel az sokkal később, Pált és a történeteit nem közvetlenül ismerő írótól származnak. Maga az anyag is összetett, több szerkesztője van, mint azt első olvasatra láthatnánk.

Ez például azzal alátámasztható, hogy Pál jelenésének története kétszer szerepel az Apostolok Cselekedetében, de egymástól eltérően, ellentétben azzal, mikor egy írótól származna.

ApCsel 9, 4. És ő leesvén a földre, halla szózatot, mely ezt mondja vala néki: Saul, Saul, mit kergetsz engem? 
  5. És monda: Kicsoda vagy, Uram? Az Úr pedig monda: Én vagyok Jézus, a kit te kergetsz: nehéz néked az ösztön ellen rúgódoznod. 
  6. Remegve és ámulva monda: Uram, mit akarsz, hogy cselekedjem? Az Úr pedig monda néki: Kelj fel és menj be a városba, és majd megmondják néked, mit kell cselekedned. 
  7. A vele utazó férfiak pedig némán álltak, hallva ugyan a szót, de senkit sem látva. 

ezzel szemben:

ApCsel 26,14. Mikor pedig mi mindnyájan leestünk a földre, hallék szózatot, mely én hozzám szól és ezt mondja vala zsidó nyelven: Saul, Saul, mit kergetsz engem? Nehéz néked az ösztön ellen rúgódoznod. 
  15. Én pedig mondék: Kicsoda vagy, Uram? És az monda: Én vagyok Jézus, a kit te kergetsz. 
  16. De kelj fel, és állj lábaidra: mert azért jelentem meg néked, hogy téged szolgává és bizonysággá rendeljelek úgy azokban, a miket láttál, mint azokban, a mikre nézve meg fogok néked jelenni; 
  17. Megszabadítván téged e néptől és a pogányoktól, kik közé most küldelek, 
  18. Hogy megnyissad szemeiket, hogy setétségből világosságra és a Sátánnak hatalmából az Istenhez térjenek, hogy bűneiknek bocsánatát és a megszenteltettek között osztályrészt nyerjenek az én bennem való hit által.