"Ugyhogy nagyon erdekesnek talalom, hogy a te noi ismeroseid kozul egy sincs, aki otthon szeretne maradni a gyerekekkel, es nem eljarni dolgozni. En pedig szinte csak ilyen noket ismerek - 1-2 kiveteltol eltekintve, akik nagyon szeretik a professzionalis, jo munkajukat"

Mondtam hogy ne lenne ilyen? Nem. Akkor most ez megint mi a búbánat: hazugság, vagy szövegértési probléma?

Én azt mondtam, hogy olyan nincs, aki hisztizik amiért dolgoznia kell és elvárná a társadalomtól hogy az ő egyéni kívánalmaihoz igazodjon. Azok a nők, akik azt tervezik hogy otthon maradjanak majd a gyerekkel kőkeményen dolgoznak azért, hogy ehhez megteremthessék a feltételeket. Ha pedig nem sikerül kijönni egy fizetésből hisztizés helyett visszamennek dolgozni.

Madarat tolláról, embert barátjáról. Én főként olyan emberekkel ismerkedek, akik hajlandóak felelősséget vállalni a tetteikért és saját kezükbe veszik a sorsukat. Nem olyanokkal, akik siránkoznak ha pénzt kell keresniük hogy saját megélhetésüket biztosítsák és másokat okolnak elhibázott döntéseik miatt.

 

"Es tovabbra is ott tartunk, hogy te a csaladanyak otthoni munkavegzeset semmibe sem veszed, es tulajdonkeppen ezzel a noket nem sokba nezed."

Továbbra is ott tartunk, hogy aljas mód rágalmazol. Én csak TÉGED nem becsüllek semmire, nem a családanyákat, sem az otthoni munkavégzést.

 

"Milyen nagy a kulonbseg kozted es a volt munkatarsam kozott, aki annyira megbecsulte a feleseget, hogy meg a hazimunkaba is besegitett."

Úgy tűnik a felesége viszont nem becsülte annyira a férjét, hogy főállású háztartásbeliként legalább az alapvető házimunkákat elvégezze. Ez lenne a követendő példa?

Nálunk felesben végezzük a házimunkát a barátnőmmel, mivel mindketten dolgozunk. Egyikünket sem elégítené ki sem intellektuálisan, sem más szempontból az otthon ücsörgés. És építjük a (vélhetően) közös jövőnket, megteremtjük az anyagi alapokat, hogy aztán ne kelljen az index fórumra jönni és sóhajtozni hogy minden mennyibe kerül... és ha aztán úgy döntenénk amikor eljön az ideje, hogy csak egy keresetből lenne érdemes élni akkor sem hiszem hogy a kezembe nyomná a porszívót amikor hazaérek. Normális családban ha a férfi hazamegy a háztartásbeli feleségéhez akkor a gyerekekkel foglalkozik, hisz erre várt egész nap, a gyerekeknek is jó és még a feleséget is felszabadítja az estére. Ilyen egy család amikor egymást becsülik meg.

 

"Ateista szempontbol..."

Nincs olyan, hogy "ateista szempont". Az ateizmusból nem következik semmiféle világnézet, sem családmodell.

"...ugy eljuk az eletunket, hogy minel jobb es kenyelmesebb legyen nekunk, minel tobb elvezethez jussak"

Nagymértékű képmutatás ez úgy, hogy hetek óta azért siránkozol hogy neked dolgoznod kell és nem élheted az életed kényelemben úgy, ahogy neked tetszik. Nem a mumus "ateisták" az önzők, hanem te. Te vagy aki vonakodva hajlandó önfeláldozásra a család érdekében, te vagy aki nem vagy hajlandó felelősséget vállalni a tetteidért. Te vagy aki kényelmet vársz el, hogy otthon tegyél-vegyél, ne kelljen eljárni munkába és elvárnád hogy mások gondoskodjanak erről, ha már a férjed nem képes rá. Szóval ne gyere ezzel a keresztény maszlaggal, amikor nálad kevésbé keresztényi ember talán a fórumon sincs.