Biztos nehéz első fecskének lenni, de épp ezért példamutatónak is kellene, hogy legyen...

Nem elég csak felvásárolni egy rakat gyökeres dugványt és a megfelelő árrést rárakva eladni őket...

 

Az egyértelmű, hogy az eladásra kínált fajtáknak még a felét sem ismeri az eladó, így árulni és fajtaleírást adni valamiről elég kockázatos. Persze nem az eladónak kockázatos, hanem a vevőnek :))))

 

A fajták leírását valószínűleg az orosz/ukrán leírások alapján adta meg, amely biztos, hogy több esetben nem stimmel, főleg az érésidők tekintetében. Több évjárat alatt már bebizonyosodott, hogy pl. a Rostov-i régióban augusztus elején érő fajta érésideje nálunk máshogy alakul, a legtöbb esetben későbbre csúszik, de arra is van példa, hogy korábban érik egy fajta, mint a születési helyén ahogy leírták...

 

A másik életbevágóan fontos kérdés a "rezisztencia", mindegyik fajtára azt írja, hogy "Ellenálló szőlő", majd a fajtaleírásokban minden fajta alatt szerepel egy általános szöveg, ami szép és jó, csak részigazság és ezért félrevezető...

 

Idézet az általános szövegből a weboldalról:

 

"Az elsősorban orosz és ukrán nemesítés ennek a három szőlőfajnak a keresztezésével hozta létre kiváló fajták sokaságát, melyek kiváló ellenállóságot mutatnak az összes betegséggel szemben (beleértve a botrítiszt is), jó hidegtűrésűek és zömmel rövid tenyészidejűek, vagyis korai érésűek, mindemellett pedig gyönyörű minőséget adnak!"

 

Óriási tévedés, hogy ezek a fajták az összes betegséggel szemben magasfokon ellenállóak!!!

Ezen fajták túlnyomó többsége lisztharmattal szemben nem ellenálló, gyenge-közepes ellenállósággal rendelkeznek.

Lisztharmat elleni védelem (permetezés) nélkül nem lehet őket biztonságosan termeszteni...

Persze az eladó részéről a fajtaleírásban ez jelenleg nem szempont.

 

Igazából, ha valaki nem ismeri a fajtákat, akkor nem is lehet korrekt fajtaleírásokat adni, csak innen-onnan másolgatni valamit. Még az orosz/ukrán hivatalos fajtaleírások is nagyon lazán és elnagyoltan kezelik, az ellenállósággal kapcsolatos besorolásokat, éppen ezért azok fordítása és átvétele hazai viszonyok közé szintén egy ingoványos téma...

 

A saját bőrünkön kell megtapasztalnunk, hogy az adott fajta (minimum 3 évjáratban) milyen ellenállósággal rendelkezik a hazai ökológiai/klimatikus viszonyok között, ez lenne végeredményben a honosítási munka, amit már páran elkezdtünk és fontos lenne tovább folytatni.

 

Csak így lehet pontos fajtaleírásokat adni, ezt a lépést kihagyva (oltványosok, faiskolások) nem nevezhetők precíznek és szakszerűnek (lehet, hogy más gyümölcs fajták esetében is hasonló a helyzet...).

 

TP