Ismét megállapítottuk, hogy nagyon szép város Budapest :-) 

Időnk azért korlátozott volt, mert 10-re ért be a vonat, és a 16,45-kor indulóval jöttünk vissza.

A Gellért szállónál kezdtünk, előtérbe meg a fürdő előterébe is betértünk. (Az előtérbe mindenhol be tudtunk menni, kicsit bámészkodni :-) Aztán elmentünk a Stefánia útra a  Földtani Intézethez, meg a Vakok intézetét néztük meg. Itt nagyon kedvesek voltak, felmehettünk a nagytermükbe, ahol most koncerteket szoktak szervezni, és így a gyönyörű üvegablakokat belülről is meg tudtuk nézni, meg kaptunk egy kis tájékoztatást is az épületről.  Kis érdekesség, hogy az illető - aki egyébként logopédusból nyergelt át rendezvényszervezővé, - elmondta, hogy régebben olyan 300 körüli tanítványuk volt, döntő részüknek csak a vakság volt a fogyatékossága, és kevés olyan tanuló volt, akinek más baja is volt. Ma már csak 200 körüli tanítvány van, viszont jelentősen csökkent a csak vakok száma, ellenben jelentősen nőtt a halmozottan hátrányos, azaz többféle fogyatékossággal rendelkező tanulók száma :-( )

Aztán megnéztük az Ernst Múzeumot, - itt nagyon sajnáltam, hogy nem jutott idő Roberto Capa kiállítását megnézni, de volt egy fiatal, kezdő fotóstól 10-15 kép, azokat megnéztük, és nekem tetszettek...  

Aztán volt még a Postapalota, a Gresham-palota, a Tengerhajózási Rt székháza, benéztünk a Vigadóba, meg a Néprajzi Múzeumba, meg sétáltunk a Kossuth téren.

Azt hiszem, ennyi volt.

Jól elfáradtunk, de megérte. 

A Magyar Szecesszió Háza kimaradt, már nem volt rá idő, majd jövőre :-)