Most van letelőben a nyári szabadságom. Hál isten, tudtam egy kicsit kultúrázni.

Egy tegnapi élményemet szeretném megosztani, mégpedig a PIM-beli látogatásomat. Egyrészt a  Szabó Magda-kiállítást, néztem meg,  ami 2018.03.04-ig van nyitva, tehát akit érdekel, még bőven megnézheti, másrészt ha már ott voltam, az Arany János-tárlatot is végig jártam-élveztem. (Ha még lett volna agyi kapacitásom, a Petőfiről szóló állandó kiállítást is megnéztem volna, de ezt majd egy következő alkalommal.) Egyébként kemény 800 ft-ba került a teljesárú belépőjegy, nagyon-nagyon megéri, olyan különleges szép élmény volt. (Összehasonlításként: Szombathelyen voltam néhány napja, természetesen az Iseum nem maradhatott ki, ott 1600 ft volt a teljesárú jegy. Nem mondhatom, hogy nem érte meg,mert az is meglehetősen  kellemes látogatásként maradt meg, a kiállításról kijövet azt éreztem,hogy most rögtön akarok valami jó kis ókori témájú regényt olvasni-újraolvasni - aztán ez most egyéb okokból kicsit tolódik.)

Tehát Szabó Magda: Csodálatos kiállítás volt, úgy érzem, csaknem teljesen, minden oldaláról sikerült bemutatni azt az írót, akinek "annyi titka" maradt még. Azt is éreztem, hogy még sokáig nézegetném a kiállítást, sajnáltam, amikor a végére jutottam. A családon át a kedves-szeretett állataiig minden-minden szerepel a falakon, tárlókban, érintőképernyőkön, filmrészleteken, műveiből vett idézeteken. (pl. Lenke tükre, Szabó Elek táskája, hattyús kanna, fénykép a féltestvéréről stb.) Nekem pl. újdonság volt, hogy Szőke Julianna -Emerenc- együtt nyugszik Bp-en az író házaspárral, ahogy az is, hogy Csizmadia Éva tollából van egy könyv: Volt egyszer egy nyírfa seprű - in memoriam Szőke Julianna. Igyekszem majd elolvasni, hogyan ír valaki más erről a kivételes, bár nem könnyű (sorsú) asszonyról. Elgondolkodtató és megható volt a kiállítás vége,ahol a falakra néhány kortárs író, közéleti ember, stb. Szabó Magdával kapcsolatos gondolatait írták, ezekből kettőt idézek: "Édes, macskaszerű nő volt." - Lator László. "Szabó Magda amikor ír, azt tesz az emberi világgal,amit csak akar." - Jókai Anna. Ez utóbbi azért is volt különös számomra,mert SzM nem mindig nyilatkozott túl baráti hangon Jókai Annáról (valamelyik könyvében - talán a Haldiman Évával történt levelezésében - olvastam, de nem biztos a könyv) Mondjuk ettől még JA elismerhette SzM írói nagyságát.

És Arany János: Itt is azt tudom írni - ismételve önmagam - hogy teljes és csodálatos volt nagy költőnk megidézése. Itt is jól kihasználták a XXI. századi interaktív lehetőségeket, amit én is nagyon élveztem és el tudom képzelni, hogy a nálam fiatalabb érdeklődők még inkább. Rengeteg eredeti kézirat,tárgy (kávéscsésze, fotel szekrény, pipa, Arany János általt aláírt érettségi bizonyítvány, akadémiai főtitkári minőségben aláírt levelek, ajándéktárgyak Petőfinek-Petőfitől, korabeli fényképek Buda-Pestről stb.) segít közelebb hozni az embert és a költőt a ma emberéhez. Vecsei Miklós ifjú színész előadásában rengeteg verset,versrészletet hallgathatunk (Toldi, Buda halála, Ágnes asszony stb.) A kiállítás végén "híres emberek" (Nádasdy Ádám, Scherer Péter, Ónody Eszter, valamint irodalomtörténészek) beszélnek Arannyal kapcsolatos dolgokról, fordításról, humorról, esetleges szerelmi költészetéről, stb.) És Arany által használt szavakat is lehet örökbe fogadni - kitalálni a jelentésüket és utána kinyomtatni - az én szavaim voltak: csába - cocó - cirkalom. Lehet találgatni,mit jelentenek, én az utolsónál alaposan becsapódtam :)

Bocs,ha hosszú voltam, pedig még vissza is fogtam magam és nem tegnap öntöttem elétek az érzéseimet, hagytam kicsit ülepedni.