Természetesen jogod van nem elfogadni azok véleményét, akik értenek a témához"
Még szerencse...
, akik értenek a témához (ez nem én vagyok)"
Ezért próbálom rajtad keresztül magyarázni...
Fordítás az „El Nueva Cronologia de la Historia de Espana” könyvből;
-746 február 20-án volt egy napfogyatkozás, amelynek a Holdfázisa (NASA 16:31 UT) optimálissá tenne egy naptárkezdési időpontot. Amennyiben az új hónap első napja február 21-e kb. 5-6 nap Theon visszaszámolásának a hibája.
Természetesen csak egy mesterségesen számított (kitalált) rendszerrel állunk szemben, hiszen elképzelhetetlen, hogy az Assyria Period-ban egyiptomi naptárat használtak volna asszír uralkodók…
Visszatérve Oppolzer „használhatatlan” Canon-jára ott -746 február 20-án szintén megtalálhatjuk a napfogyatkozást, amelynek holdfázisa GMT szerint 16h 48.7’
Herman Mucke/Jean Mees Canonja szerint a holdfázis ET 21h 40’ 31”. ebből le kell vonni az 5h 19’ delta T értéket, hogy megkapjuk az UT időt, amely 16h 21 perc. Az újhold fázisa JD 1448632.2
Hogyan is állunk? A Hold pontatlan járása ellenére 2760 év távolságban 17-28 perc eltérés van a korabeli újhold fázisának meghatározása kapcsán?
(Nem mindenki előtt ismert, hogy az átlagos hosszúságú szinodikus holdhónap (29.530587 nap) hossza 29,27 és 29.83 értékek között ingadozik.)
A 31 percnyi Delta T eltérés a NASA és Mucke Canonjai között nem annyira megrázó, mint az elavult táblázatokkal dolgozó Oppolzer eredménye. Honnan tudhatta 1887-ben, hogy 100 év múlva kb. 5.5 órás Delta T alkalmazással mi lesz az eredmény? Hiszen fogalma sem volt még akkor a Földforgás lassulás mértékéről. Egy holdpozíció nem perdöntő bizonyíték ezért térjünk rá egy konkrétan feljegyzett szakszerű holdfogyatkozás vizsgálatára.
Sajnos el kell keserítenem a Delta T-ben hívő olvasókat azzal, hogy továbbra is első helyen a 19. századi matematikus –Teodor von Oppolzer és lelkes amatőr segítői - számításaira támaszkodom és megkímélem a 20. század vége felé divatossá vált időszámítási módoktól (TD, TDT, ET, UT, UT1, TT, UTC stb.)
Ptolemy első holdfogyatkozása közismert;
The first is recorded as occuring int he first year of Mardokempad, Thot [I] 29/30 in the Egyptian calendar [-720 mar 19/20]
(Almagest, IV,6 trans. Toomer 1998. p.191)
Oppolzer Canonjában a telihold fázisa 19:04 a NASA szerint 18:28 Mucke/Meeus szerint 18:18 (JD 1458157.29)
A holdfogyatkozás Almagestben megőrzött leírása tökéletesen ráillik a holdfogyatkozás visszaszámolással rekonstruált ábrájára.
link
A holdfogyatkozás kezdete 1,5 órával követte a holdkeltét és teljes volt.
A NASA, Mucke/Meeus és Oppolzer szerint is 97 percig tartott a teljes takarás és 226 percig a részleges. Ilyen pontosan ki tudták számolni? De meg kell ismételni magamat, hogy 1887-ben még nem tudtak a Föld forgásának a lassulásáról! Tovább forszírozva a kérdést, honnan tudhatta P.A. Hansen 1857-ben, hogy -720 marcius 20-án 19:04 –kor következett be a telehold fázis. Pedig valahonnan csak csak tudta, mert képtelenség a szabálytalan mozgású (libráció) hold helyzetét 2750 évre visszamenőleg ilyen pontossággal meghatározni. Ha csak +/-2 óra hibát vét a 19. századi visszaszámoló már nem stimmel Ptolemy leírása és F. Richard Stephenson nem tudja elegánsan bizonyítani, hogy ebben az esetben a Delta T 21650 sec, azaz 6 óra.
(F, Richard Stephenson, Historical Eclipses and Earth’s Rotation, Cambridge 1997., p.100)
(A 2009-es NASA állapot szerint 5h 44m volt, amely képes állandóan kicsit módosulni…)
Egyébként zseniális körkörös bizonyítás, hiszen Oppolzer adatait (GMT) átszámolják Delta T alkalmazásával TT, TD vagy ET időre, majd a kapott eredményből delta T levonásával megkapják a korabeli helyi időt UT…
De mi lehet a megoldás egy ilyen helyzetben? Egyszerűbb, mint gondolnánk.
P. A. Hansen táblázataiba bekerültek Ptolemy holdfázisai, mind a 19 holdfogyatkozásé, és ennek segítségével sikerült kiszámolnia -720 és a saját kora közötti fázisokat. A 15. században már készültek komoly táblázatok, amelynek eredményeit szintén felhasználhatta. Az ennél korábbi Húsvéttáblázatok csak a nap meghatározásokban segíthették.
Látva a törvényszerűségeket kiszámolta a holdfázisokat előre, egészen a 2163-as évig és visszafelé a -1207-es évig.
Természetesen mindezt kézi számolással végezte.
Természetesen a számítógép sem csodaszer, hiszen csak azt tudja kiszámolni, amit az ember belétáplált. Tehát ha egy jó vagy téves holdfázist egy vélt időpontra (-720. március 20 18-19 óra közé) rögzítik, akkor az eredmény lehet, hogy nagyon pontos lesz csak téves. Téves kiindulási adatok alapján a következtetések is tévesek lesznek. Esetünkben én a holdfázist (Ptolemy nyomán) el tudom fogadni, annak ellenére, hogy Robert R. Newton egy teljes könyvet szentelt annak a véleményének az igazolására, hogy Ptolemy egy ókori szélhámos volt, nem mért, hanem csak fabrikált holdfogyatkozásokat és egyéb csillagászati adatokat. (Robert R. Newton, Crime of Claudius Ptolemy, 1977)
Ma már tényleg nincs jelentősége annak, hogy valós mérések, vagy fabrikált holdfogyatkozásokkal van dolgunk, hiszen múltbeli időtengelyünk részévé váltak, már a 19. században, és ezeknek a felhasználásával született meg Oppolzer Canon-ja. A további finomítások csak annak köszönhetők, hogy egyre pontosabban tudták mérni a három test (Nap, Föld, Hold) egymás közötti távolságát, és méreteit.
Nem tudom elfogadni viszont a csillagászati időt....
