Babits Emlékház – Esztergom

Ha valaki Esztergomba jár érdemes beiktatni a nagyobb látványosságok mellé. Megéri a hangulata. Az Előhegyen egy igen meredek részen áll a villa/nyár rezidencia, inkább az utóbbi, mivel tavasztól őszig lakta az író feleségével, Török Sophie-val. Rajtuk kívül folyamatosan népes társaság töltette be a teret, állandó vendégeik közé tartoztak a kor írói, költői, színészei és más művészei. A félig fedett előtérben található az autógramm fal, ahol a vendégek hagyták kézjegyüket, volt amit egész tisztán kitudtam olvasni, mint pl Németh László, Kosztolányi, Karinthy, Móricz, már ez önmagában kellemes merengéssel járt. Az emeleten, szűk lépcsőn felfelé Sophie szobája, lent a közös helységek mellett kortárs művészek részére kiállító/alkotó szoba, személyes tárgyak, és rengeteg könyv. Van egy szoba, ahol végtelenített szalagról szólnak Babits művek a 70-80-90 évek legnagyobb színészeinek előadásában. És itt jött az a pillanat, amikor megállt az idő számomra. Beleolvasgattam a Beszélgető füzetbe - ami az 1938 végétől kicsi megszakításokkal haláláig vezetett beszélgetésekből áll. Ez még sosem volt a kezembe és ezért is hatott rám módfelett. Kicsit kukkolónak éreztem magam, aki betekint egy szoros szerelmi szövetség védett birodalmában; végig lehet kísérni a betegség lefolyását, fájdalmait, kínjait, a kezeléseket, a mindennapok nehézségeit, a morfium könnyítő hatását, de a barátokkal folytatott levelezést is, és ha jól emlékszem még politika és kritikai észrevételek is voltak a könyvben. Sok fotóval.