Részemről kétségbe vonnám, hogy a kultúrának lenne bármilyen evolúciós hatása az alapvető ösztönök megváltoztatására. Az evolúció a rövid távú haszonszerzésre irányul, nem részesít előnyben távlati célokat, célja a szaporodás, az erőforrások feletti minél nagyobb ellenőrzés, a konkurens egyedekhez képest. 

A kultúra alapja, hogy a barlangjában a jóllakott csúcsragadozónak volt pár órája pihenni, esetleg szemlélődni és játszani, gondolkodni, mielőtt újra korog a gyomra és el kell mennie vadászni. 

A kultúra és az általad kulturális evolúciónak nevezett civilizációs máz egy mesterségesen fenntartott egyensúly eredménye, energia és erőforrás függő. 

Ha pl. elmegy a víz és az áram egy milliós nagyvárosban, és az állapot tartósan fennáll, akkor pár nap után az emberek túlélő ösztönüktől hajtva elkezdenek fosztogatni. 

Víz meg áram pedig azért és addig van, amíg képesek vagyunk a bányászott energiahordozókból sokszor annyi energiát nyerünk, mint amennyi a kibányászásukhoz szükséges. 
Összességében szerintem a technika és kultúra inkább csak új eszközöket adott, de ezeket továbbra is csak alapvető evolúciós ösztönök kielégítésére használja az ember, akkor is amikor minél több pénzt gyűjt, amikor vállalat birodalmat épít, vagy hatalomra törekszik politikában vagy más módon, illetve amikor túlszaporodja a Földet. Éppen emiatt nem várható a "természet kizsákmányolásának ésszerű keretek közé szorítása" sem. 
A gond pl. abból adódik, hogy ez az evolúciós gyökerű, tehát rövid távú haszonszerzésre irányuló gondolkodás meggátolja, hogy kilépjen az űrbe, mert evolúciósan úgy van huzalozva, hogy nem képes jelentős erőforrást és munkát invesztálni olyan dologba ami számára nem, csak valamely későbbi generációnak hozna esetleg majd előnyöket. Az űrkutatás is jelenleg azért toporog nagyjából egy helyben, mert nem sikerül olyan célt találni, amely rövid távú haszonnal járna a hosszú távú mellett.