Erre mondják azt, utólag könnyű okosnak lenni, hogy mit kellett vona tenni.

 

II. Rákóczi György, Báthory István nyomdokaiba akart lépni (aki alatt egyébként az Erdélyi Fejedelemség első virágkorát élte), és úgy gondolta, hogy a lengyel trón megszerzésével egyesítheti Lengyelországot Magyarországgal és Erdéllyel a török- és a Habsburgok elleni küzdelemben. Ez a terve sajnos neki sem sikerült, és így a  lengyelországi hadjárata a kezdeti sikerei ellenére teljes kudarc volt.

 

Bocskaival kapcsolatban, meg teljesen hülyeséget állítasz, ugyanis Bocskai célja az volt, hogy újra egyesíti Erdélyt Magyarországgal. De persze ő nem egy Habsburg uralta Magyarországot akart, hanem egy független Magyarországot. És ha ez sikerült volna neki, akkor valószínűleg ő lett volna Magyarország királya, ugyanis őt nem csak Erdély-, hanem Magyarország fejedelmévé is választotta az 1605-ös szerencsi országgyűlés.

Mindenesetre, mielőtt összehordasz hetet-havat a magyar történelmi eseményekről, tényleg nem ártana, ha előtte tájékozódnál is. Pl. itt van egy írás, ami jól összefoglalja Boccskai István életét...

 

"A tizenöt éves háború az 1600-as évek elejére teljesen kimerítette a Habsburgokat. A külföldről érkező segélyek egyre apadtak. A birodalom pénzügyeiért felelős Hofkammer a magyar nemesség szempontjából végzetes lépésre szánta magát. A kincstári jövedelemforrások visszaszerzése érdekében pereket indított a magyar nemesség ellen. Aki pedig ellenszegült, azt felségsértés címén perbe fogták, elítélték, birtokait pedig elkobozták. Ez a lépés elsősorban a vállalkozó típusú magyar főurakat érintette, akik között ott volt Illésházy István országbíró, Rákóczi Zsigmond felső-magyarországi főkapitány, de erre a sorsra jutott Homonnai Drugeth Bálint és Széchy György is. Mind olyanok voltak, akik korábban az udvar leghűségesebb támaszai voltak.

 

Bocskai Istvánnal is ugyan ez volt a helyzet. Néhány évvel korábban még a bécsi udvar egyik legodaadóbb híve volt. Sokat fáradozott azon, hogy a két magyar állam (Erdély és a Magyar Királyság) között az egység helyre álljon. Fiatal éveit Prágában töltötte, udvari környezetben, majd Várad főkapitánya lett. Báthori Zsigmond fejedelmi székbe kerülésével pedig tanácsadóként irányította az erdélyi politikát. Ennek ellenére megkérdőjelezve hűségét gyanúba keverték. Prágába ment, hogy személyesen tisztázza az ellene felhozott vádakat, de erre már nem kerülhetett sor, mert fogságra vetették. Két évig raboskodott, és amikor elhagyta Prágát, már az udvari politikából teljesen kiábrándult ember képét mutatta. Mélységesen felháborította, hogy az udvar koholt vádak alapján, felségsértéssel vádolva egész uradalmakat kobozott el magyar főuraktól. Protestáns vallásában is megalázva érezte magát. Ekkor döntött úgy a „magyarok Mózese” díszítőjelzővel is illetett kálvinista főúr, hogy a Habsburgok helyett a török földön bujdosó magyarokkal keresett kapcsolatot. Bocskai a kálvini tanítás parancsát követve magát isteni küldöttnek tekintette, aki fellázadt „az isteni törvényt semmibe vevő zsarnokkal szemben”. Bethlen Gáborral és a portával kötött titkos szövetséget. 1604-ben a szultáni udvar hozzájárulását kérte az erdélyi fejedelmi szék megszerzéséhez. Bocskai ténykedését gyanakodva figyelte Felső-Magyarország katonai főparancsnoka, Giacomo Barbiano Belgiojoso, ezért az ősz folyamán magához hívatta a bihari főurat. Nem véletlenül, hiszen Bethlen Gábor jóvoltából a kezébe került Bocskainak a Portával történt levélváltása, valamint a bujdosók által megválasztott fejedelemnek adott, nevet nem tartalmazó szultáni kinevező okirat. Bocskai Illésházy István példájából okulva azonban nem ment el a főparancsnok táborába. Válaszul Belgiojoso a király, Rudolf nevében megtámadta Bocskai birtokait. Szentjobbot sikerült is elfoglalnia, de Kereki várának ostromakor Bocskai oldalán már ott hadakoztak mellette a császári seregtől átcsábított hajdúk. A Kerekinél aratott győzelmet követően hamar megszületett a katonai, majd politikai szövetség Bocskai és a hajdúk között. (...)

 

(...) A fejedelem ekkor érte el hatalma csúcsát. Elérkezettnek látta az időt Magyarország és Erdély egyesítésére." (...)

http://korok.webnode.hu/products/topor-istvan-a-bocskai-felkeles-es-a-tizenot-eves-haboru-vege1/