Válaszul Einsteint idézem fejből: Hullámok ott szoktak elkanyarodni, ahol a hullámterjedés sebessége helyről helyre más és más.

E tétel alapján a Jupiter mellett elhaladó fénysugárnak kanyart kell vennie. (Einstein elméletéből ugyanis az jön ki, hogy gravitáló objektum környezetében a fényterjedés sebessége helyről helyre más és más: hozzá közelebb kisebb, tőle távolabb nagyobb - mindezt messziről vizsgálva.)

Vegyük most a másik esetet is: szonda halad el a Jupiter mellett.

A szonda úgy viselkedik, mint valami fénnyel töltött tükördoboz. (atomjai eleve így viselkednek, így hát a szonda egésze is).