"Már hogyne lenne!"

 

Nem tudom. Számomra egyértelmű, hogy ha a lemaradás oka a változás, akkor egyenes vonalú egyenletes mozgásnál nincs lemaradás.

 

Én szívesen elmegyek extém esetekre is, de előbb érdekelne, hogy az alapelgondolás jó-e?

 

Ha nem jó, akkor fölösleges tárgyalni, hogy no és hogy viselkedik egy fekete lyuk és egy neutroncsillag között félúton.

 

Körmozgásnál ugyanez a helyzet. Ott a változás az folyamatos és egyenles irányváltozás. Úgyhogy a lemaradás ugyanúgy egy konkrét érték, mint egyenes vonalú egyenletesen gyorsuló mozgásnál.

 

Forgó hengernél ugyanaz a probléma mint enélkül az ötlet nélkül. Autogravitációnál a henger minden egyes pontján külön-külön kell figyelembe venni a lemaradást és annak autogravitációs hatását.

 

"Vagy vegyünk egy hosszú vékony pálcát, ami a tengelye irányában mozog! ..."

Itt sem értem, mi a probléma. Homogén gömbnél számolható a tömegközépponttal és a térgörbület középpontjával. Ha nem homogén gömb, akkor a test 0-hoz tartó részeit egyenként kell figyelembe venni autogravitációnál ugyanúgy, mint a klasszikus fizikában. Nem látom a problémát pálcánál sem. A pálcának van tömege és van tömegközéppontja.

 

Végtelen hosszú pálca tömege viszont végtelen. Nem értem, mit akarsz kihozni végtelen tömegből.

 

De mint mondtam, ne menjünk tovább homogén gömbnél és relatívisztikusnál kisebb sebességnél, stb. csak ha nem lehet ezen a példán szemléletesen megmutatni a hibáját.