"Az egyidejűség relativitása ugyan abból a Lorentz-formulából vezethető le, mint a hosszkontrakció, következésképp nem nem lehet magyarázata ez utóbbinak."

Az axiómákat* többféleképpen megválaszthatjuk, részemről pillanatnyilag az Einstein-féle alapkijelentéseket tartom a legcélszerűbbeknek egyszerűségük és könnyű kezelhetőségük miatt. Ezekből a vonatos-fényfelvillanásos példában rögtön kijön az egyidejűség rendszerfüggése már akkor, amikor Lorentz-traszformációról, hosszkontrakcióról még szó sem volt. Népszerűsítő könyvében Einstein pontosan itt helyezte el (az egyetlen) sorompót: "mindaddig, míg ez meggyőződéseddé nem vált, kedves olvasóm, ne haladj tovább"**, ami azt mutatja, hogy az itt és most folyó vitát ő is végigjátszotta néhányszor.

*nemrég egy olvtársam kifogásolta a posztulátum szó használatát - jó, akkor legyen axióma

**itt nem magáról az egyidejűségről szól, hanem annak (és bármi másnak) olyan definíciójáról, mely támogatja a kísérleti ellenőrizhetőséget - a kísérlet eredménye meg rendszerfüggő