Örülök a sok mély értelmű hozzászólásaitoknak. 

 

Egy ötletem támadt. Amely vagy azt bizonyíthatja, hogy mi vagyunk a világ közepén és akkor a nagy bumm is igazolódott, vagy pedig előáll a kétely.

 

Tehát egy távoli, 13 milliárd fényévnyire lévő pontról visszatekintünk a Tejút nevű galaxisunkra és azt tapasztaljuk, hogy az iszkol a tartózkodási helyünktől ellenkező irányba.

 

Az után az előző vizsgálati pontunkkal átellenes irányból is vetünk egy pillantást galaxisunkra, ez a fránya galaxis most meg a másik irányba iszkol.

 

Ugyan ilyen feltétellel teszünk egy szemlét, még néhány irányból 13 milliárd fényévnyi távolságból és a mi lakhelyünk mint a kerge birka hol erre, hol arra futkorászik. 

 

Ezzel még semmi probléma nem lenne, hiszen van néhány bűvös hipotézis ezek magyarázatára.

 

A gond azzal van, hogy közben a látóterünk minden irányban igencsak megduplázódott.

 

Az ily módon kitágult terünket hogyan töltötte ki az a fránya 15 milliárd éves nagy bumm.

 

Persze, ha mi a világ közepe vagyunk akkor ugye minden rendben van!?