"Szupervulkan NINCS is, egy HOAX, es Yellowstone ha kitörik se lesz semmi kataklizma!"

 

De vannak szupervulkánok, ez sajnos nem HOAX. <-- (hoax = átverés, álhír)

 

A legtöbb ilyen nagy rizikójú vulkán Szumátra szigetén vagy annak közelében, az Jáva-árok közelében van, amely Szumátra, Jáva, és az Indonéz-szigetvilág déli és délnyugati határszigeteitől délre és délnyugatra húzódik.

 

Két vulkántípus van:

1. Az alacsony szilícium-dioxid tartalmú, ezáltal hígfolyós lávájú vulkánok (pl. a Manua Kea, és a Manua Loa a Hawai-szigeteken). Ezek mindig az óceáni forró pontok felett helyezkednek el. ((A forró pont alulról felfelé irányuló lángvágó módjára mindig ugyanazt a pontot melegíti időnként, és a felette mozgó óceáni litoszfératábla (= kőzet-tábla) testébe éget egy-egy lyukat. Itt lesz a vulkán. Ahogy a kőzetlemez továbbhalad, úgy a forró pont a következő helyen éget lyukat a kőzetlemezbe, itt lesz a következő vulkán. Erre példák a Hawai-szigeteki vulkánok is... .)) Ezek kihányják a hígfolyós lávát, ami minden útjába eső dolgot felperzsel, de a láva útja csaknem mindig kiszámítható, mert az majdnem mindig a völgyek mentén folyik lefelé. Egyes esetekben föld,-és kősáncok, gátak építésével a láva a veszélyeztetett falvak irányából el is terelhető, a kevésbé féltett területek felé.

2. A magas szilícium-dioxid tartalmú mindig az óceáni árkok azon oldalán helyezkednek el, amelyik lemez az erősebb a kettő közül. Mindig a vastagabb kontinentális kéreg erősebb, és az óceáni kéreg a gyengébbik kőzet-lemez. Így a gyengébb lemez alábukik az erősebbik lemez alá, ott felolvad, és a belőle származó láva felfelé tör a hő felfelé irányuló hatása miatt, de csakhogy útközben ám felolvasztja az erősebb kontinentális kérget is, amelyik az erősebben kőzetgazdagabb. Ezért lesz ez a vulkán-típus jóval szilikátgazdagabb és robbanásosabb jellegű, mint az 1.-es, óceáni vulkán-típus.

 

Működésük lényege (de csak a szilikátgazdag vulkán-típusé), hogy mind-mind hosszú ideig alvó vulkánok, azaz nagyon ritkán törnek ki, de olyankor a kitörés mértéke elképesztő, katasztrofális erejű. Mindig az óceáni árkok mentén húzódnak az ilyen vulkánok, az árkok mentén láncolatokat alkotva. A legveszélyesebbek a Jáva-árok, a Japán-árok, és a Dél-Amerikai partok mentén futó árok közelében az Andokban húzódnak, ill. ennek északi folytatásaként az Észak-Amerikát nyugatról határoló óceáni árokkal párhuzamos szárazföldi területeken, innen nem messze van pl. az említett Yellowstone-vulkán is. Ezenkívül ilyen típusú a Vezúv és a Szantorin-sziget vulkánja is (utóbbi beomlott és kaldera maradt csupán utána, de a felszín alatt működő erők hatására akármikor újjáéledhet).

Közös jellemzőjük, hogy mivel mind óceáni árkok mentén húzódnak meg, ezzel együtt jár ezen vulkánok erősen szilikátos jellege, ami a lávájukat gyorsan lehűlővé és megdermedővé, és ezáltal hamar szilárdulóvá teszik, ami miatt a kráterbe a félig megszilárdult láva bedugulva kőzetdugót képez, amit a vulkán csakis egy nagy robbanásos lövéssel képes eltávolítani az alatta felgyűlő gáznyomás miatt. (Tkp. majdnem pontosan olyanok, mint egy gigantikus méretű ágyú. A vulkán az ágyú, a beragadt kődugó pedig az ágyúgolyó szerepét "játssza el"... .) Ilyen vulkán a Jáva-árokbeli Krakatau-vulkánsziget is, mely után csak egy felrobbant kaldera maradt meg mint a Szantorinnál is, de a veszélyessége ugyanúgy megvan ma is, az alvó jellege(!!) miatt!

Minden ilyen szilikát-dús vulkán úgy működik, nagyon hosszú ideig alszik, ezalatt a gáznyomás fokozatosan, de állandóan és fokról fokra egyre nagyobbra(!!) nő, és két kitörés között több tízezer év is eltelhet. Egyszer azonban a gáztelítődési idő letelik, nem fér több gáz belé, és ekkor kitör a vulkán. Ez a kitörés annál nagyobb erejű, mennél hosszabb volt előzetesen a vulkán alvási ideje!!

Ilyen vulkán tette tönkre a Minószi-civilizációt is, mégpedig a Szantorin-szigeti vulkán. Ez a sziget valamikor régen összefüggött a mai Kréta szigetével, és a kettő együtt alkotta Atlantisz szigetét. Atlantisz elsüllyedt része a Szantorin és Kréta közötti területen van, míg a megmaradt részei Szantorin szigete és Kréta szigete. Atlantisz háromszögletű sziget volt, amelyiknek nyugati végpontja Nyugat-Kréta, keleti végpontja Kelet-Kréta, északi végpontja pedig a Szantorin-sziget.

Ezek a vulkánok kitörésükkor hatalmas mennyiségű hamufelhőt lőnek fel a magaslégkörbe (több 10000 m-re!), ahol az leárnyékolja a napfény útját, ami ha hosszan fennmarad, akkor létrehozhatja az ún. "vulkáni telet"(!). Ez a hamu napfény-leárnyékoló hatása miatt előidézett veszélyes mértékű éghajlati lehűlés. Katasztrófát főleg ezen keresztül okozhat az ilyen vulkán, mert rövidebb-hosszabb jégkorszako(ka)t hozhat a Föld bolygóra nézve.

 

Az ilyen vulkánokat ezért lézeres távmérővel szerelik fel, mert mivel a gáznyomás a vulkán oldalfalát kifelé megtáguló átmérőjűre(!!) tolja ki, így egy szilárd ponthoz kötött lézeres távmérő a kitörés előtt (mm-ekben mérhető) távolságcsökkenést jelez, és ezzel "megjósolja" a vulkán-kitörést. Ezek még a kitörés korai előjelei, amelyek 3-4 hónappal is megelőzhetik azt!! A kitörés földrengéses rezgések kijelzése már "csak" a kitörés-közeli tüneteket regisztrálhatja.

 

Napjainkban a Vezúv és a Yellowstone vulkánokat figyelik erősen, mert ezek esetében volt több ezer éve komolyabb kitörés.