„Az a gond a szöveges kiegészítésekkel, hogy gyakran nincs megfelelő szavunk a jelenség olyan magyarázatára, ami korrekt lenne.”

Ez alapvetően igaz, mert a tudomány gyorsabban fejlődik a nyelv kifejezőképességéhez viszonyítva. Ezért is ismertem el, hogy a szakkifejezések ismerete elengedhetetlen a megértéshez. Azonban ettől még egy képlet szavakba öntése nem okozhat gondot. – Amennyiben a képlet ismerőjének (értőjének) tudatában nemcsak számok, betűjelölések matematikai összefüggései, hanem a képletek fizikai tartalma is megjelenik, azaz át tudja ültetni a valóságba azt, amit a matematika a saját nyelvén megfogalmaz.

 

„Gondolj csak a specrel hosszkontrakciójára.”

- Amire van egy talán kifejezőbb fogalom is: relatívisztikus rövidülés.

- Ezt is szépen el lehet magyarázni érthetően, bár szerintem csak látszólagos a rövidülés, vagy még az sem…

Az ún, „Létparadoxon” címszó éppen a relatív rövidülést tárgyalja:

( https://hu.wikipedia.org/wiki/L%C3%A9traparadoxon ) s magyarázza, miért fér be a létra a kisebb garázsba, pedig szerintem pusztán arról van szó, hogy a garázs szempontjából fény-közeli sebességgel haladó létra épp annyival látszik rövidebbnek, mint amennyivel a garázs lesz rövidebb a létrán ülő szemszögéből. Következésképp a létra hossza nem változik...

 

A választ az Einstein által felállított tétel adja: „…a fizikai törvények szempontjából nemcsak az inerciarendszerek, hanem minden vonatkoztatási rendszer egyenértékű.”

https://hu.wikipedia.org/wiki/Speci%C3%A1lis_relativit%C3%A1selm%C3%A9let (Ált.rel. elve)

Tehát az eredeti paradoxonban szereplő megfigyelők és tárgyak saját vonatkozási rendszerei egyenértékűek, nem lehet megállapítani, hogy melyik áll és melyik mozog. Azt gondolom, ha két vonatkozási rendszer "kölcsönhatását" vizsgáljuk, akkor nem lehet csak az egyik, vagy csak a másik szemszögéből megtenni.

 

Oldjuk fel ezt a dilemmát egy gondolatkísérlettel:

Tételezzünk fel egy harmadik, nyugalomban lévő megfigyelőt, aki felé balról jön a létra 1/2 sebességgel, a garázs pedig jobbról szintén 1/2 sebességgel. Így a létra és a garázs is egymáshoz képest az eredeti sebességgel fog egymással szembe száguldani. Mindkét velük haladó megfigyelő érzékel valamilyen mértékű relativisztikus rövidülést a vele szemben haladó tárgyon.

A harmadik megfigyelő úgyszintén, de ő a fele akkora sebességek függvényében arányosan kisebb mértékűt, és ami fontos, mindkét tárgyra vonatkozóan egyformát.

A létra megint nem fog beférni...

 

Továbbá gondoljunk a fényre. Milyen rövidülést szenved a fénysebességgel haladó fényhullám a mi szemszögünkből nézve? Tudtommal semmilyent.  Pedig neki igazán le kéne rövidülnie…- Nullára!

 

„Hogyan lehet a de Broglie hullámhosszt elmondani?”

Itt egész jól leírja: http://uni-obuda.hu/users/racz.ervin/deBroglie_Heisenberg.pdf

Inkább az a probléma, hogy a „miért”-re nem ad bővebb magyarázatot.