"A Maxwell egyenletek – ha helyesen értelmezem – nem szólnak arról, hogy a forrás kelti a mezőt"
De épp arról szólnak. El is mondtam: Például a sztatikus E-t a töltéssűrűség kelti, a sztatikus B-t az áramsűrűség: divE=ro, rotB=j
"de mi az a mező?"
Már leírtam: Az E és a B mezővektorok a tér kérdéses pontjára képzeletben odahelyezett egységnyi próbatöltésekre ható erőket adják meg (a B esetén egységnyi sebességű, egységnyi próbatöltésre).
"de ott (a térben, a valóságban) valójában nem "Maxwell egyenletek" vannak, sem vektorok, mert azok csak az ott lévő dolog jellemzőinek, viselkedésük törvényszerűségeinek elvont, matematikai leírásai. "
Mint ahogy a tehetetlen testekben valójában nem "Newton egyenletek" vannak, sem skalár számok, azok csak az ott lévő dolog (a tömeg és a rá ható egyéb testek) jellemzőinek, viselkedésének elvont, matematikai leírásai. Az elméleti fizika így működik. Nem közvetlenül a dolgokkal (testekkel és kölcsönhatásaikkal) végez műveleteket, hanem azok matematikai leírásaival.
"A vákuumnak is van permeabilitása. Ez pedig azt a következtetést sugallja, miszerint a térnek kell olyan szerkezetének lennie, melyben a mágneses mező létrejöhet. Azaz úgy módosul valami a térben, (a tér szerkezetében) hogy azzal egy - mondjuk - ferromágneses objektum kölcsönhatásba tud lépni."
A mű0 pusztán a régi önkényesen definiált mértékegységek közötti illesztési szám. A fizikusok által használt nem önkényes részecskefizikai egységrendszerben az értéke 1. Mágneses mező pedig nem a tér valamiféle szerkezete miatt jöhet létre. Létrejöhet az görbületlen Minkowski téridőben és bármiféleképp görbült Riemann téridőben is. Az általános relativitáselmélet épp ezt a háttérfüggetlenséget támasztja alapkövetelményként a kölcsönhatások (így például az elektromágneses kölcsönhatás) leírása elé.
Hogy egyáltalán miért jöhet létre E és B és Higgs mező? Ezt mutatja a tapasztalat, ilyen a világ. Ezeket nem lehet filozófiai elvekből levezetni.
"ha a fényforrás kelti a mezőt is, meg annak hullámzását is, akkor ahhoz – szerintem – jóval nagyobb energiára van szükség, mint egy meglévő mezőben a hullám-keltéshez."
A fényforrásból épp akkora energia távozik, mint amekkorát az általa keltett hullámzó elektromágneses mező összesen képvisel. Nincs itt hely semmi "szerintem"-re, ez nagyon pontosan kiszámolható.
