"Egy fenét! Akkor miért ereszted el a füled mellett, amit írok róluk?"
Dehogy eresztem el, sőt nagyon köszönöm a türelmed (a néha kissé csípős megjegyzések kel együtt) s egy tucat hozzá kapcsolódó írást olvasok el!
"S kerengsz kitartóan a saját fixa ideálod körül: "a tér szerkezetének megváltozásáról lehet szó.""
Mert Te egy kvázi virtuális világot társz elém a vektorok, tenzorok, képletek, egyszóval modellek által, amiket igyekszem megérteni és a valóságba átültetni ("lefordítani") több-kevesebb sikerrel.
"Mi volna az a térben eleve meglévő elektromágneses mező?"
Félreértetted, mert ilyet nem írtam. Szerintem nincs a térben eleve meglévő elektromágneses mező, viszont azt gondolom, hogy a térnek van olyan "szerkezeti eleme" melyben a forrás által létrejött/generált tovaterjedő változás már az elektromágneses mező jellemzőivel bír.
"Pedig hát igazán nem valami alig ismert egzotikus, még épp csak pedzegetett új témáról van szó. Ez egy több mint száz éve széltében oktatott szakma."
Ez igaz, mindazonáltal akik oktatják, sőt kutatják sincsenek igazán tisztában a modellek által megrajzolt valósággal:
Feynman:
"Semmiféle olyan képet nem tudtam alkotni magamnak az elektromágneses térről, amit akárcsak megközelítően is pontosnak mondhatnék. Régóta foglalkozom az elektromágneses térrel, és negyed századdal ezelőtt éppen olyan helyzetben voltam, mint Önök, akik éppen most ismerkednek a vibráló hullámokkal. Amikor a térben tovahaladó mágneses erőtér tárgyalásakor az E és B vektorokról beszélek, lengetem a karomat, és Önök azt hiszik, hogy amit mondok, azt mind látom is magam előtt. Nos, amit 25 esztendős tapasztalat birtokában látok, az mindössze a következő: Elmosódott, bizonytalan, homályos, tekervényes, vibráló vonalak, némelyikre itt-ott, egy-egy E vagy B betű van írva, és talán egyes vonalak nyíllal is el vannak látva; igen közelről szemlélve a képet a nyilak eltűnnek. Amikor tovasuhanó erőterekről beszélek, képzeletemben szörnyű összevisszaságban keverednek a valóságos objektumok és az ezek leírására alkalmazott szimbólumok ... Nem képzelhetem magam elé a tovaszáguldó erővonalak kicsiny kötegeit, mert az nyugtalanít, hogy ezek egyszer csak eltűnnek; ha más sebességgel haladok. Márcsak azért sem látom mindig az elektromágneses teret, mert olykor arra gondolok, hogy a vektor és skalárpotenciállal kellett volna képet alkotnom, mert talán ezek vibrálása fizikailag lényegesebb fogalom ..." http://fizikaiszemle.hu/archivum/fsz8007/radnaigy8007.html