"A lényeg nagyon nem ugyanaz!"

Én sem a téridő geometriai struktúrájával való azonosságra gondoltam, hanem a Te megfogalmazásodban is említettel:

"…így például a különböző részecskemezők) viszont a geometriai térre ráépülő újabb struktúrák"

(Mint kiderült, Te a "ráépülést" időben egy eseménnyel kötöd össze, én meg úgy értem, hogy állandóan ott van, eleve ráépült.)

 

"Egyáltalán nem változik meg a tér struktúrája."

Ok, de akkor mit értettél "a geometriai térre ráépülő újabb struktúrák" alatt? Azok minek a struktúrái? Tudom, a mezőké, de mi az a mező?

Később írod:

"Ennek a mezőnek határozott szerkezete van, amit a négy Maxwell egyenlet ír le:"

Ez is OK, de ott (a térben, a valóságban) valójában nem "Maxwell egyenletek" vannak, sem vektorok, mert azok csak az ott lévő dolog jellemzőinek, viselkedésük törvényszerűségeinek elvont, matematikai leírásai.

Pl. a Higgs-mező hogy kerül oda? Azt mi generálja?

 

Az elektromágneses mezőről még elképzelhető, hogy a (pl. fény-) forrás hozza létre, bár szerintem inkább az a logikus, hogy egy meglévő mezőben kelt hullámokat a forrás.

A Maxwell egyenletek – ha helyesen értelmezem – nem szólnak arról, hogy a forrás kelti a mezőt, csak azt írják le, hogy a mezőnek a tulajdonságai (E és B) miként változnak meg, s hogy ez a változás fénysebességgel terjed.

 

Az egyenletek kapcsán jutott eszembe: A vákuumnak is van permeabilitása. Ez pedig azt a következtetést sugallja, miszerint a térnek kell olyan szerkezetének lennie, melyben a mágneses mező létrejöhet. Azaz úgy módosul valami a térben, (a tér szerkezetében) hogy azzal egy - mondjuk - ferromágneses objektum kölcsönhatásba tud lépni.

Ez az objektum nem a mágneses mezőt gerjesztő tárggyal lép kölcsönhatásba, hanem a mezővel. Az objektum számára közömbös, hogy azt a mezőt történetesen mi hozta létre, ő a mezővel fog kölcsönhatásba lépni. (nem a mezőt jellemző vektorokkal, hanem magával a fizikai mezővel.)

 

Továbbá, ha pl. fényforrás kelti a mezőt is, meg annak hullámzását is, akkor ahhoz – szerintem – jóval nagyobb energiára van szükség, mint egy meglévő mezőben a hullám-keltéshez. (most a meglévő mező alatt nyugvó állapotot értek, aminek „nincsenek jellemzői”, azaz (még) nem jellemezhető vektorokkal, tehát a Maxwell egyenletek szemszögéből  nem is tekinthető mezőnek.)

Nyilván kevesebb energia szükséges egy kavics tóba ejtéséhez annál, hogy a tavat is létre kelljen hozni. Egy foton esetében univerzum-méretű „tavat” kell létrehozni! Plusz hullámoztatni.