"Állításom szerint akármilyen ritka a világűr anyagtartalma egy bizonyos távon túlra nem juthat a fény. Akit a felvetésem túlságosan felizgat az ne látogassa a rovatot,"

Csatlakozva az előttem szólóhoz, nincs itt senki, akit "felizgatna" a hipotézised, viszont többen is vannak, akik tisztán látják benne a hibát, és ezt már megpróbálták neked korábban elmagyarázni. Sikertelenül. Te csak mantrázod tovább a hibás fixa ideádat, mintha mi sem történt volna. Az átadott tudás legalábbis lepergett rólad.

Ha érdekelne, itt megtalálod, hogy a csillagászok hogyan veszik figyelembe a csillagközi anyag hatását a fényre:

https://en.wikipedia.org/wiki/Extinction_(astronomy)

A legfontosabb amit ebből érdemes ISMÉT(!!!) megjegyezni neked, hogy az anyag és a fény kölcsönhatásában kulcsfontosságú tényező az anyag "részecske-mérete" ugyanis ez szelektíven hat a hullámhosszakra. Adott részecskeméret egy adott hullámhossz-tartománnyal hajlandó kölcsönhatásba lépni, és például az a hullámhossz tartomány szóródik az adott részecskén, az annál hosszabbak viszont nem. És itt a lényeg! Az univerzumban van egy felső méretbeli határa a csillagközi anyag részecskeméretének (kábé porszemcse méret), míg az elektromágneses sugárzási spektrumnak nincs elméleti felső hullámhossz-tartománya.

Hogy te is értsd: a csillag- vagy galaxisközi anyag - részecskemérete okán - lehet hogy szelektíven szórja a látható fény hullámhossz tartományának legnagyobb részét, de a mikrohullámú és a rádiósugárzást nem szórja! Azok áthaladnak ezen az anyagon.

Te laikusként azt hiszed, hogy csak a látható fény jön az univerzum távoli részéből. Hát egy fenét! A teljes elektromágneses spektrum jön.

És éppen a látható fényt korlátozó gáz és porfelhők miatt használnak ilyen részek vizsgálatára rádióteleszkópokat, mert a rádiósugárzás áthalad a csillagközi felhőkön is.