s-ombre-ro Creative Commons License 2017.06.15 0 0 971

Még csak azt szeretném mondani, hogy soha nem voltam költői alkat, sem önjelölt zseni.

Viszont makacsul érdekel a tér, mint entitás, mert ez mindennek az alapja.

Ez keletkezik a semmiből (vektortér? - kicsit értem!), ez tágul így, vagy úgy.

Hordozza az ismert világot és a feltételezett (szükséges?) ismeretlen anyagot és energiát.

Helyet ad számunkra, hogy egzisztálhassunk, egyben keretet arra, hogy objektív leírását adhassuk az univerzumnak (belátható és ismereteinken kívül álló részek, felfelé és lefelé).

A látható, számunkra objektíven megjelenő anyagi világot már elég jól ismerjük, csodálatosan felhasználjuk (és kihasználjuk!), a tudomány hatalmas eredményeket mutatott fel a megismerésében.

A fundamentum (alap) azonban kívül esik megismerésünkön, csupán feltételezések (józanok és őrültek!) vannak a birtokunkban.

Egyszer kiátkoztak, amikor feltételeztem az idő szemcsézettségét.

A tér szemcsézettsége azonban jogosan feltételezhető.

Ha a kettő egységet alkot (téridő), akkor talán megáll az idő szemcsézettsége is!

Ha képtelenek vagyunk észlelni ezt a lehetőséget, akkor azt gondoljuk, hogy lehetetlen.

Én nem volnék ennyire biztos a dologban.

 

 

Előzmény: s-ombre-ro (970)