Sziasztok !

Kezdem azzal, hogy „mea culpa” Bosznia-Hercegovina ….minden félelmünk paranoiánk alaptalan volt és szenzációsan éreztük magunkat !

Megpróbálom rövidre fogni tapasztalatinkat Boszniai utazásunkról. Indultunk  május 24.-én hajnali 3:45-kor Budapestről, érkezés nem kapkodósan az Udvar-i határátkelőhelyhez 5:45-re (ahol senki nem volt rajtunk és a vámosokon kívül) és nagyjából 30 másodpercen belül át is mentünk a Horvátokhoz. Onnan irány a Bosznia-i Samac határátkelőhöz autópályán (26 Kuna). határra érkezés 8 óra körül, ha jól emlékszem ....... vámellenörzés 0 ..... várakozás szintén 0. de legyen az átjutással együtt kb 2 kb perc és már sokat mondtam. Szóval minden határ pik-pak ment és minden ellenőrzés nélkül, úgyhogy a párom bolgár nő, bolgár útlevéllel én pedig hol személyit, hol pedig útlevelet adtam át a hatóságnak.

Rendőrökkel és sebességméréssel találkoztunk néhány helyen, de mindenhol kezelhető volt a szitu, mivel minden szembejövő autós villogva jelezte a "vészhelyzetet"  :-) ..... itt jegyzem meg, hogy az 5 napos tartózkodásunk alatt egyszer kikaptak a rendőrök a sorból (Jablanica és Jajce közt), de szó szerint úgy nézett ki a helyzet, ahogy azt The­ Rible mondta, azaz …… nagy bőszen, de különösebb ok nélkül leállít a rend kiváló őre és kéri az összes papírt, ami csak eszébe jutott, majd eközben annyit kérdez tőlünk, hogy „Bosznia ?” ….. na nekem ekkor jutott eszembe amit Rible mondott, hogy ilyenkor csillogó szemekkel kell dicsérni mindent ami Bosnyák, de különösen az adott helyet, ahol leállítottak ….. nem maradtam adós a legmagasabb jelzőkkel, ami csak eszembe jutott angolul (az ismertebbeket a rendőrök is megértették) az eredmény döbbenet volt, …… bele sem nézett a dokumentumokba, hanem füligérő mosollyal további jó utat kívánt  J  Szintén itt jegyzem meg. hogy  a „H” BETŰT SEHOL SEM KÉRTÉK !!!! pedig csak a rendszám táblán szerepel.

Folytatva Samac-tól az utazást, Tuzlán keresztül Szarajvóba mentünk,……. ez az út a várakozásnak megfelelően nagyon szép vidéken halad keresztül és a minősége is kifogástalan. Most azt nem részletezem, hogy hol álltunk meg útközben kávézni és fotózni, hogy ne terheljelek vele Benneteket.  Az eredeti terveim szerint Szarajevóban akartunk tölteni egy estét és onnan tovább Mostar-ba, …. na de ezen rendesen módosítottunk, miután megláttuk a várost …… a lényeg, hogy kb. 1 órás fotózás és közben erőtlen szálláskeresés után úgy döntöttünk, hogy Szarajevó legalább 2-3 napos program (javítsatok ki, ha nem !) ezért nincs értelme ezzel az időnket húzni, mert mindenképpen visszamegyünk rövidesen egy hosszú hétvégére. Szóval a város nagyon tetszett, de elnagyolni nem akartuk és az időnk rövidsége miatt tovább mentünk Mostar-ba  ….. útközben meg-megállva fotózni, stb.  I.rész ....... folyt köv.