Régi vágyam volt Mostart látni és megcsodálni a Neretva különleges türkizkék-zöld színét. Nagyon jól éreztem magam, ezért is mentem ujra vissza. Viszont nagyon nyomasztó volt látni az értelmetlen pusztítás után kb. 20-25 évvel a kiégett- lerombolt,  a monarchia idejéből maradt, vagy a háború után épített objektumokat. Elszomorított az üresen álló- sorsukra hagyott családiházak látványa, a valamikori tulajdonosok értelmetlen kiírtása, vagy elüldözése, származásuk miatt.  

Nem állt szándékomban lebecsülni a várost, csak több értékes műemlékét a barbárok a földdel tették egyenlővé.