Emlékeim szerint Penrose abban a könyvben szintén azt írja, hogy a gravitáció csökkenti a káoszt, növeli a rendet.

Legalábbis lokálisan, bár mintha az egyezne a globálissal. (mikro-makro állapotos definíció erről szól, hogy lokálisan is mindennek káoszba kell fulladnia)

Ahogy talán construct is ugyanezt írja (?), leszámítva az eseményhorizont.

Nagyon szép könyvcímek, amúgy.

Biztosan mindegyikben kizárólag az áll, hogy az univerzumhoz hozzárendelhetsz egy valós számot, tehát nem oszcillálhat periodikusan? (talán ez a Penrose könyv inkább arról szól hogy az agyunkban a neuronok hullám állapotban vannak, és a hullámfüggvény összeomlásakor a fekete lyukakba hulló információt nyerjük, amikor gondolkodunk. Sok könyvet írt erről)

Nem lepődnék meg, ha az Einstein egyenletekből tényleg definiálható lenne valamiféle kozmikus entrópia, ami tényleg növekszik (már ha van értelme valami téridőre vonatkozó dolog növekedéséről beszélni).
De nem találok ilyet.

(ezekre a szavakra vicces abstractokkal rendelkező pdf-eket dobál a kugli, érdemes rájuk keresni)