"A "topiknyitó" a józan paraszti logika szerint hívta fel a tisztelt "tudós" rovattársak figyelmét arra, hogy a látható objektumok elég intenzív mértékben árasztanak ki anyagot az űrbe. Ma már köztudomású, hogy a világűr nem üres, az is közismert, hogy szinte bármilyen anyag megtalálható ott."

 

A "topiknyitó" azt felejti el (vagy nem tud róla), hogy az atomos anyagra becsült 5 proton per köbméter átlagsűrűsége az univerzumnak úgy jön ki, hogy fogják az apró pici térfogatokba milliárdszoros sűrűségben összetömörödött atomos anyagot és gondolatban szétterítik a millió fényéves "nagy semmiben".

Hogy a "topiknyitó" is értse: mivel az atomos anyag - ami kölcsönhatásba tud lépni az elektromágneses sugárzással - jórészt a galaxisokba gyűlt össze, a galaxisközi tér gyakorlatilag ÜRES. Nem öt proton per köbméter a sűrűsége, hanem egy proton per köbfényév, vagy még ennél is kevesebb! És ugyanez az érvelés még magára a galaxisokon belüli térre is igaz, hiszen az "elképesztően" sűrű apró objektumokat tíz- meg százfényévnyi "üres" tér választja el, azaz még a galaxis is gyakorlatilag átlátszónak tekinthető.

 

"Na mármost, ha a csillagközi gázfelhők mögötti peremrészek csillagai nem a típus szerint természetük, hanem az előttük elterülő porfelhőtől látszódnak vörösebbnek,"

 

Itt pedig a "topiknyitó" azt felejti el (vagy nem tud róla), hogy a "vöröseltolódás" nem azt jelenti, hogy a csillagok/galaxisok fénye vörösebb lesz. Azt jelenti, hogy a teljes sugárzási spektruma eltolódik a vörös irányba, és ha van megfelelő mennyiségű ultraibolya sugárzása is, akkor a "balról" a kék hullámhosszra becsúszó sugárzás kompenzálja a jobbról az infravörösbe kicsúszó részt, azaz szinte ugyanolyan lesz a fény, mintha nem lenne vöröseltolódása. Ahhoz már nagyon nagy sebességgel kell valaminek távolodnia, hogy a sugárzási spektrumának a maximuma kicsússzon jobbra az infravörösbe.

Ja, és azt felejti el a "topiknyitó", hogy a levegőben azért látszik vörösnek a lenyugvó nap fénye, mert a lebegő molekulái és porszemcséi - a méretükből kifolyólag - eltérő mértékben szórják a különböző hullámhosszakat, és amit kiszórnak, az nem jut el a szemünkbe. És mivel ez a Rayleigh-szórás hullámhossz-függő, semmiképpen nem lehet az oka a vöröseltolódásnak, ami viszont hullámhossztól teljesen függetlenül a teljes elektromágneses spektrumra precízen ugyanannyi egy adott fényforrás esetén. Minden hullámhossz eljut a szemünkbe!

Azaz a "topiknyitó" egy fizikai nonszensszel próbálná magyarázni, amit a fizika tudománya kielégítően és helyesen magyaráz.

 

"Ám arra mindenképpen valamilyen magyarázat kellene, hogy miért is nem vörösödne a fény, (vagy szűrődne a vörösnél rövidebb hullámhossz tartományba eső fény,) ha az útjába mondjuk éppen annyi anyag kerülne a "végtelen" út során, mint az imént ismertetett esetekben"

 

Nem végtelen a fény útja, és nem olyan sűrű az az anyag, mint amit a "topiknyitó" feltételez, és a legfontosabb, hogy nem ugyanaz a fizikai elv a vöröseltolódás és a fényszóródás, és nincs olyan fizikai jelenség, hogy "vörös irányába szűrődés".

Felhívnám a "topiknyitó" figyelmét arra a sokszor elfelejtett tényre, hogy az anyagon áthaladó fény éppen a különféle szóródások miatt elveszíti a hordozott kép élességét. Azaz, ha tényleg számottevő anyagmennyiségen kéne az univerzumban a sugárzásnak áthatolnia, akkor ugyanúgy homályosnak kellene lennie a távoli galaxisok képének, ahogy homályos már a látványa a látóhatár hegyeinek vagy homályos a látvány párszor tíz méter távolságban a tenger alatt.