Mért lenne nehéz értelmezni?

Az Univerzum tere a mérések szerint alighanem görbületlen, ezért kiterjedése alighanem végtelen. Hacsak nincs határokkal körbevéve. A belátható része viszont kezdetben nulla volt, mára 40 milliárd fényév lett. Ebben a belátható részében kezdetben nagyon nagy volt az energiasűrűség, de az egész Univerzum tágulása miatt sokat hígult. Ezt tágulást nem lehet valami átmérő növekedésével jellemezni, hisz talán mindig is végtelen volt, hanem egy skálafaktorral, ami egy ma egységnyinek választott távolság növekedését mutatja a kozmológiai idő függvényében. Ez a skálafaktor a különböző korszakokban különböző függvények szerint nőtt.

Nem kell itt semmit lekicsinyíteni.

A tér nagy léptékű átlagértéket tekintve görbületlen (a galaxisoknál kisebb léptékben persze jelentős helyi görbületek vannak benne, s az az ilyen görbületekben megnyilvánuló gravitáció tartja össze a galaxisokat a bolygórendszereket, és az égitesteket).

A téridő viszont nagy léptékben is görbült.

És igen, az idő miatt görbült, pontosabban azért, mert a skálafaktor nem lineárisan, hanem hol gyorsulva, hol meg lassulva nőtt. A gyorsuló szakaszokon a görbület negatív (nyeregfelületszerű) a lassulókban pozitív (gömbszerű).

A tágulás során távolodó pontok egymáshoz képest mérhető korlátlan távolodási sebessége nem mond ellent a tér görbületlenségének.