• Ha Szíriában EGYETLEN EGY nyamvadt repülőtérre, amit meg el sem pusztítottak, pár nap múlva mar használták!!! - 59 cirkálórakétát kellett kilőniük akkor Észak Korea létesítményeire, 1 milliós hadseregere (legalábbis a deli határ közeli bázisokra) a Szöuli célpontra létesített tüzérségi bázisokra mennyi kellene?!
•  

 

https://mno.hu/kulfold/eljatszani-a-gondolattal-mikent-zajlana-egy-amerikaieszak-koreai-haboru

 

 

Ha tényleg kitör a háború, a szakértők többsége szinte teljesen kizárja, hogy abban amerikai atomfegyvereket vessenek be, ilyen még észak-koreai atomcsapás esetén sem várható. Ennek egyszerűen az az oka, hogy Korea nem olyan fontos, hogy a gyors legyőzéséhez az Egyesült Államok felrúgja a Nagaszaki óta fennálló világrendet (amelynek az atomfegyverek birtoklása, nem pedig a bevetése az alapja). Emellett a szennyezéstől, a sugárzástól való félelem a szövetségesek támogatását is megkérdőjelezné.

 

Észak-Korea legyőzése hatalmas reguláris hadserege ellenére – vagy inkább a hadsereg regularitása miatt – egy klasszikus szárazföldi háborúban vélhetőleg egyszerűbb feladat lenne, mint megnyerni az iraki, afganisztáni vagy szíriai káoszba torkolló polgárháborút. Az erősen centralizált rezsim ugyanis paranoid módon retteg minden alulról jött kezdeményezéstől, így az elmúlt évtizedekben folyamatosan vadászott mindenkire, aki kicsit is önállóan próbált cselekedni az országban. Ez a gyengesége. Ha a háború első lépéseként megbénítják a kommunikációt, és kiiktatják a parancsnokságot, akkor Kim akarata ellenére is elkerülhető az északi atomcsapás, hiszen a magára hagyott egységek önmagukban tehetetlenné válnak.

 

Dél-koreai haditengerészek a hadsereg évenkénti szárazföldi és légi hadgyakorlatán a Szöultól 360 kilométerre délkeletre fekvő Pohangban 2017. április 2-án. A manőverekkel egy esetleges észak-koreai támadás visszaverését gyakorolják Fotó: Dzson Hon Kjun / MTI/EPA

Sok katonai stratéga azon a véleményen van, hogy Kim megelőző csapásként elrendelheti Szöul invázióját (a déli főváros mindössze negyven kilométerre van az északi határtól). Viszont óvatosnak kell lennie ezzel az opcióval, mert ha a krónikusan alultáplált és egész életüket rabságban töltő északi katonák egyszer átjutottak (akár támadó hadsereg részeseiként is) délre, sejthető, hogy sokuk csak az alkalmat fogja keresni, hogy úgy adja meg magát, hogy soha többé ne engedjék hazatérni.

 

Amint a napokban történt szíriai gáztámadás is mutatja, a tömegpusztító fegyverek bevetése nem feltétlenül egyenlő az agresszor öngyilkosságával. A nemzetközi közvélemény az atomcsapást tabunak tartja, de a vegyi fegyverek miatt csak módjával háborodik fel. Észak-Korea – talán mondani sem kell – nem írta alá a vegyi fegyverek betiltását célzó egyezményeket (és ha aláírta volna, az sem jelentene sokat). Így nagyon is elképzelhető, hogy Kim vegyi fegyverekkel, például idegmérgekkel próbálná támadni a déli városokat. Ezek hagyományos rakétákkal, de akár drónokkal is célba juttathatók. Utóbbiakból a feltételezések szerint ezret is birtokolhat az északi hadsereg, így hatalmas pszichológiai nyomást képes kifejteni Dél-Koreára.